Áldás, békesség!

A keresztyén nevelés minél korábbi elkezdése érdekében a Református Kollégium Igazgatótanácsa 1998. április 3-án döntött úgy, hogy új intézményt indít, ez által teljessé válhatott a Debreceni Református Kollégium közoktatási rendszere.

Az ősi Kollégium 461. tanévében kezdte meg 1998. szeptember 1-én első nevelési évét óvodánk, két vegyes életkorú csoportban, 50 gyermekkel, ma már óvodánk öt vegyes életkorú csoporttal működik, és 130 kisgyermekről gondoskodik.

Az intézményfejlesztés eseménytörténete semmit nem érne, ha nem lettek volna itt a gyermekek, akiket a családok ránk bíztak, akikből minden évben sokkal többen jöttek volna, mint ahány helyünk volt. Fontos nekünk, hogy a küldésben és a helyek betöltésében a debreceni református gyülekezetek és a Kollégium dolgozói mindig a leghűségesebbek voltak és maradtak. Jó tudni, hogy a református név aranyfedezetét hitben élő családok adják. Azt is jó tudni, hogy olyanok is vannak, akik napról napra gondoskodással fogadják a gyermekeket, és jó sáfárként azon vannak, hogy a rájuk bízott drága kincseket, a gyermekeket hűségesen neveljék. Az ősi Kollégium jelmondata vezet ebben mindannyiunkat: Orando et laborando, azaz imádkozva és dolgozva.

 

Valljuk, hogy a gyermekek és egymás megbecsülése, tisztelete a jóindulatú segítőkészség példája a legnagyobb hatású nevelési módszer. Célunk az Isten- és emberszeretetre nevelés. Olyan gyermekek útra bocsátása, akik kisgyermekkorukból a családias, derűs életszeretetet viszik magukkal, és rendelkeznek mindazzal az ügyességgel, bátorsággal, okossággal, ami egy iskolára megérett kisgyermektől elvárható. Birtokukban van az az ismeret és élmény, ami tartós hatásokkal köti őket az anyanyelvhez, a szülőföldhöz és református egyházunk közösségéhez.

Erre kaptunk mintát a szerető Istentől, ebben gyönyörködünk, ezért mondjuk hálásan: „Hatalmas dolgot tett velünk az Úr, ezért örvendezünk.” (Zsolt 126,3).

Plakát letöltése itt.