SZMSZ

 

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Debreceni Református Kollégium Óvodája

Intézmény OM - azonosítója:

100443

Készítette:

……………………………..

intézményvezető aláírás

 

Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások:

5-2016.08.31. (N.T.) határozatszámon elfogadta:

 

………………………………………

nevelőtestület nevében aláírás

Véleménynyilvánítók:

 

…………………………………………..

Óvodai szülői szervet nevében aláírás

 

 

……………………………

intézményvezető Ph.

Jóváhagyását kinyilvánító:

…………………………………………………

Fenntartó nevében aláírás

Hatályos: a kihirdetés napjától visszavonásig

A dokumentum jellege: Nyilvános

Megtalálható: www. ovoda.drk.hu

Verziószám: 2016/1. eredeti példány

Iktatószám:   425-1/2016.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Debrecen

2016.

 

 

 

Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a

Debreceni Református Kollégium Óvodájának

nevelőtestülete

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 70. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következő

Szervezeti és Működési Szabályzatot

(továbbiakban: SZMSZ) fogadta el.

BEVEZETŐ

 

A Debreceni Református Kollégium Óvodája a Tiszántúli Református Egyházkerület nevelési intézménye, amely egyben a magyar köznevelési rendszer része.

 

Valljuk, hogy a gyermekek és egymás megbecsülése, tisztelete a jóindulatú segítőkészség példája a legnagyobb hatású nevelési módszer. Célunk az Isten- és emberszeretetre nevelés. Olyan gyermekek útra bocsátása, akik kisgyermekkorukból a családias, derűs életszeretetet viszik magukkal, és rendelkeznek mindazzal az ügyességgel, bátorsággal, okossággal, ami egy iskolára megérett kisgyermektől elvárható. Birtokukban van az az ismeret és élmény, ami tartós hatásokkal köti őket az anyanyelvhez, a szülőföldhöz és református egyházunk közösségéhez.

 

Erre kaptunk mintát a szerető Istentől, ebben gyönyörködünk, ezért mondjuk hálásan: „Hatalmas dolgot tett velünk az Úr, ezért örvendezünk.” (Zsolt 126, 3)

 

 

 

TARTALOMJEGYZÉK

 

Bevezető

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1.    A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja

7

1.2.    A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

8

1.3.    A szervezeti és működési szabályzat személyi, területi és időbeli hatálya

8

1.4.    Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok, szabályzatok

8

1.5.    Az óvoda jogállása és képviselete

9

1.6.    Az alapító okirat kelte, azonosítója

9

1.7.    Intézményi alapadatok

10

1.7.1. Az intézmény nevelési funkciójával kapcsolatos előírások

10

1.8.    Intézménygazdálkodás

11

1.8.1. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok

11

1.8.2. Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon

11

1.8.3. A vagyon feletti rendelkezési jog

11

1.8.4. A kiadmányozás szabályai, aláírási jogkör

11

2. AZ ÓVODA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, STRUKTÚRÁJA

2.1.    Az óvoda szervezeti struktúrája, organogram

13

2.2.    Az egyes munkakörökhöz tartozó feladatok és hatáskörök

14

2.2.1. A munkáltatói jogok gyakorlása

14

2.2.2. A munkakörökhöz tartozó feladat-és hatáskörök

14

2.3.    Az óvoda magasabb vezetői, a vezetők közötti feladatmegosztás rendje

15

2.3.1. Az óvodavezető

15

2.3.2. Az óvodavezető-helyettes

17

2.4.    A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje

18

2.5.    Az óvodavezető vagy óvodavezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

19

3. AZ ÓVODA SZERVEZETI RENDJE

3.1. Az óvoda szervezeti egységei, a vezetők és a szerv. egységek közötti kapcsolattartás rendje

20

3.2. Az óvoda szervezeti egységei közötti információáramlás rendje

20

3.3. Az óvoda vezetősége

21

3.4. Alkalmazotti közösség

22

3.4.1. Munkatársi értekezlet

22

3.5.    A nevelőtestület

23

3.5.1. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok

23

3.5.2. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések

24

3.5.3. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása

25

3.5.4. A nevelőtestület tagjai az óvodapedagógusok

25

3.6.    Szakmai munkaközösség

28

3.6.1. A szakmai munkaközösség vezetője

30

3.6.2. Az óvodatitkár

30

3.6.3. Nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak és technikai dolgozók közössége

31

3.7.    Szülők az óvodában

31

3.7.1. A szülők jogai

31

3.7.2. A szülők kötelességei

32

3.7.3. Szülői szervezet

32

3.7.3.1. A szülői szervezet és az óvodavezető közötti kapcsolattartás rendje

33

3.7.3.2. A szülői munkaközösség és az óvodavezető közötti kapcsolattartás formái

34

3.8. Az óvodai dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések

35

3.9. Belső kontroll rendszer

36

3.9.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

36

3.9.2. Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során

37

3.10. Intézményi önértékelés

38

3.11. Minősítés

38

3.12. A gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés rendje

39

4. AZ ÓVODA KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYKÉNT VALÓ MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ

SZABÁLYOK

4.1.    Az óvoda működési rendje

39

4.1.1. A gyermekek fogadásának (nyitva tartás) rendje

39

4.1.2. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje és a munkavégzés

általános szabályai

41

4.1.3. Az óvodapedagógusok munkarendje

42

4.1.4. A panaszkezelés szabályai

42

5.  A GYERMEKVÉDELMI MUNKA MEGSZERVEZÉSE, ELLÁTÁSA

5.1. Az óvodavezető gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai

43

5.2. A gyermekvédelmi felelős feladata

43

6.   A GYERMEKEK KÖZÖSSÉGE

6.1.   Az óvodai felvétel, átvétel, óvodai jogviszony létesítése

44

6.1.1 A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok

45

6.1.2. Felvételi eljárás rend

45

6.1.3. Az új gyermekek fogadása

46

6.1.4. Az óvodai elhelyezés megszűnése

46

6.1.5. A gyermekek kötelességei és jogai

47

7.     A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA

7.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

48

7.1.1. Az óvoda-védőnő feladatai

48

7.2.  Pedagógiai szakszolgálatok

49

7.3.  Pedagógiai szakmai szolgáltatók

50

7.4.  A logopédus

50

7.5.  Gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, gyámügyi hivatal

50

7.6.  Általános iskola

51

7.7.  Bölcsőde

51

7.8.  Fenntartó

52

7.9.  Gyermekprogramokat ajánló kulturális intézmények, szolgáltatók

52

7.10. A Debreceni Református Kollégium Óvodájáért Alapítványi kuratórium

52

7.11. Az óvoda és a református gyülekezet kapcsolata

53

8.    BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK

JOGVISZONYBAN AZ INTÉZMÉNNYEL

8.1. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása

53

8.2. Ügynökök, üzletkötők, kereskedők belépésének, benntartózkodásának szabályai

54

9. AZ ÓVODA VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSAI

9.1.  Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

54

9.2.  A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok

55

9.2.1. Az óvodapedagógusok feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét

esetén

57

9.2.2. Az intézmény nem pedagógus alkalmazottjainak feladata

57

9.3.  A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése

58

9.3.1. Nevelési időben szervezett óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok

58

9.3.2. A szülői igények alapján szerveződő önköltséges szolgáltatásokon való részvétel szabályai

59

9.3.3. Az óvodai alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos szabályok

60

10.  AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI

10.1. Az intézményi hirdetőtábla használatának szabályai

60

11. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 61

12. AZ ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL

KAPCSOLATOS FELADATOK 62

12.1.    Óvodai ünnepek és hagyományok ápolása

62

12.1.1. Óvodai hagyományok

62

12.1.2. Az egyházi év és az ünnepek, megemlékezések rendje

64

13. NYILATKOZAT TÖMEGTÁJÉKOZTATÓ SZERV FELÉ

65

14. AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS

RENDELKEZÉSEK

65

14.1. Működési alapdokumentumok

65

14.1.1. A működési alapdokumentumok elhelyezése

65

14.1.2. Az internetes nyilvánosságra vonatkozó feladatok

66

15. KIEMELT MUNKÁÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZEMPONTOK

68

16.  LOBOGÓZÁS SZABÁLYAI

69

17.  A TELEFONHASZNÁLAT ÉS A FÉNYMÁSOLÁS RENDJE

69

18. A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELMEK INTÉZÉSÉNEK RENDJE

69

19.  AZ IRATKEZELÉS SZERVEZETI RENDJE

70

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

73

ZÁRADÉK

74

MELLÉKLETEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.      ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1.  A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja

 

A Debreceni Református Kollégium Óvodájának Szervezeti és Működési Szabályzatának célja, hogy megállapítsa a Debreceni Református Kollégium Óvodája működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok.

1.1.2.      A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapja:

 

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

229/2012. (VIII.28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye többször módosított 1995. évi

I. törvény és annak végrehajtási utasítása

2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről

326/2013. (VIII.30.) kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről

1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.2.  A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

Az intézmény vezetője felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért.

A Debreceni Református Kollégium Óvodájának Szervezeti és Működési Szabályzatát az óvoda nevelőtestülete fogadja el. Az SZMSZ elfogadása előtt a szülői szervezet (Szülői Munkaközösség) véleményének beszerzése szükséges.

A fenntartó Tiszántúli Református Egyházkerület jóváhagyásával válik érvényessé.

A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvános dokumentum. Megtekinthető eredeti példányban az óvodavezetői irodában, hiteles másolati példányban, az óvodatitkári irodában. Mindkét helyen meg lehet tekinteni munkaidőben, valamint elérhető az intézmény honlapján is. Az óvoda hirdetőtábláján tájékoztatjuk az érdeklődőket a nyilvános dokumentumaink elhelyezéséről, valamint megtekintésének rendjéről.

1.3.  A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi, területi és időbeli hatálya

 

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező szabályzatok betartása az óvodával jogviszonyban álló minden alkalmazottra, az óvodával jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában, továbbá az óvodába járó gyerekek közösségére, a gyermekek szüleire, illetve azok törvényes képviselőire (azokon a területeken, ahol érintettek) nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ területi hatálya kiterjed az óvoda területére, az óvoda által szervezett – a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – óvodán kívüli programokra, továbbá az intézmény képviselete szerinti alkalmaira, külső kapcsolati alkalmaira.

A Szervezeti és Működési Szabályzat 2016. szeptember 1-vel lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben hatályát veszti a 37/2014.09.23. E.Eln. határozat számon a fenntartó által jóváhagyott SZMSZ.

1.4.  Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok, szabályzatok

 

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési, demográfiai, munkaerő piaci és más külső mutatók azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készültek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését.

Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek, felhasználva az Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatásért Felelős Államtitkárságának tanévkezdést támogató szakmai útmutatását.

Az intézményünkre jellemző stratégiai tervek megvalósítása, a stratégiai célok aktuális elemei az intézmény dokumentumaiban jelennek meg.

Alapító okirat

Működési engedély

Szervezeti és Működési Szabályzat

Pedagógiai Program

Házirend

Gyakornoki Szabályzat

Iratkezelési és Adatkezelési Szabályzat

Továbbképzési program, beiskolázási terv

Éves Munkaterv

Önértékelési Program

Éves Önértékelési terv

Tűzvédelmi Szabályzat

Munkavédelmi Szabályzat

Leltározási és Selejtezési Szabályzat

Szabályzat a pénzügyi gazdasági folyamatok szervezésének, feladatok végzésének rendjéről

A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának szabályzata

 

 

1.5. Az óvoda jogállása és képviselete

 

Az óvoda önálló jogi személy. Az intézmény képviseletét a fenntartó által megbízott óvodavezető látja el. Az intézmény alapítója és fenntartója a Tiszántúli Református Egyházkerület. Székhelye: 4026 Debrecen, Kálvin tér 17.

 

Az intézmény nevében aláírási joga az óvodavezetőnek van. Akadályoztatása esetén az azonnali

intézkedéseket tartalmazó ügyiratokat az óvodavezető-helyettes írja alá. Tartós távolléte esetén

az aláírási jogot a helyettesítés rendje szerint lehet gyakorolni.

 

1. 6.   Az alapító okirat kelte, azonosítója

 

Alapító okirat kelte: 2012. december 28.         Azonosítója: 403106/2012.

Működési engedély kelte: 2013. február 11.    Száma: HBB/12/00129-2/2013.

 

 

1.7. Intézményi alapadatok

 

A köznevelési intézmény alaptevékenysége: az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, a felvételi körzetében található, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

Az Intézmény neve:                            Debreceni Református Kollégium Óvodája

Az Intézmény székhelye:                    4024 Debrecen, Tímár u 10.

Az Intézmény telephelyei:                   -

Alapítója:                                            Tiszántúli Református Egyházkerület

Alapítás időpontja:                              1998.

Fenntartó neve                                    Tiszántúli Református Egyházkerület

Fenntartó címe:                                   4026 Debrecen, Kálvin tér 17.

Felügyeleti szerve (hatósági):             Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal

Az intézmény alapfeladata:                 Óvodai nevelés

OM azonosító:                                     100443

Az intézmény működési köre:             Körzethatár nélküli

Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 134 fő.

Az óvodai csoportok száma: 5

1.7.1. Az intézmény nevelési funkciójával kapcsolatos előírások

 

Az alaptevékenység szerinti feladatok ellátását a 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvény és végrehajtási rendeletei, és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja szerint elkészített Pedagógiai Program szabályozza.

Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan kérdésben dönt, melyet jogszabály nem utal más hatáskörbe.

A döntések előkészítésében, végrehajtásában részt vesznek a pedagógusok és az érintett területen a szülők is.

Az óvoda jogszabályban előírt nyilvántartást köteles vezetni a gyermekek és a felnőtt alkalmazottak adatairól. A nyilvántartott személyes és különleges adatok kezeléséről, továbbításáról, nyilvánosságra hozataláról az óvoda Adatkezelési Szabályzata rendelkezik.

 

1.8. Intézménygazdálkodás

1.8.1. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok

Az intézmény a Tiszántúli Református Egyházkerület többi intézményével együtt közös adószámmal, számlaszámmal és a fenntartó által jóváhagyott önálló költségvetéssel rendelkezik. A költségvetés keretén belül az intézmény önállóan gazdálkodik. A Debreceni Református Kollégium Óvodája önállóan működő és részben önállóan gazdálkodó intézmény.  A gazdálkodással összefüggő jogosítványokat az intézményvezető gyakorolja. Az intézmény vállalkozói tevékenységet a fenntartó engedélyével folytathat abban az esetben, ha alaptevékenységeit nem zavarja.

 

1.8.2. Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon

A 4024 Debrecen, Tímár u.10. szám alatti ingatlant a fenntartó részére a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata adta az óvoda használatába, a Tiszántúli Református Egyházkerület és a DMJV Önkormányzata között létrejött megállapodás alapján. A működtetéshez szükséges felszereléseket és eszközöket az intézmény mindenkori leltára tartalmazza.

 

1.8.3. A vagyon feletti rendelkezési jog

A hatályos állami és egyházi jogszabályok alapján a fenntartót illeti meg.

 

 

1.8. 4.  A kiadmányozás szabályai, aláírási jogkör

Az óvoda kiadmányozási joga az óvodavezetőt illeti meg. Az intézmény nevében aláírásra az óvodavezető jogosult, akadályoztatása esetén – az azonnali intézkedést igénylő ügyiratokra vonatkozóan – aláírási jogot gyakorolhat az óvodavezető-helyettes.

Rendkívüli esetben az aláírási jogkört írásos felhatalmazás alapján megbízott pedagógus is gyakorolhatja. Az átruházott jog gyakorlójának az aláírás előtt az óvodavezetőt tájékoztatnia kell.

 

 

 

 

 

 

 

Az intézmény hivatalos bélyegzőinek lenyomata:

„Hosszú’’ bélyegző: Az óvoda neve, címe, telefonszáma

Körbélyegző: körben az óvoda neve, középen cím és telefonszáma

(2011.évi CXC. Nkt. 25.§ (8) bek.)

 

A bélyegző használatára jogosult személyek: a mindenkori óvodavezető, illetve óvodatitkár. A bélyegzők őrzéséért, rendeltetésszerű és jogszerű használatáért a jogosultak a felelősek. A sérült és elavult bélyegzők megsemmisítéséről, új bélyegzők beszerzéséről, továbbá a bélyegző eltűnése esetén az eljárás lefolytatásáról, szükség esetén a bélyegző érvénytelenítéséről az óvodavezető intézkedik. A bélyegzők az óvodavezető irodájában vannak elhelyezve.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.   AZ ÓVODA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, STRUKTÚRÁJA

A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket.

 

2.1. Az óvoda szervezeti struktúrája, organogram:

 

 

 

Tiszántúli Református Egyházkerület

 

 

 

óvodavezető

Szülői szervezet

 

 

 

 

 

 

 

szakmai munka-közösség vezető

óvodatitkár

 

 

 

 

pedagógiai
munkát
segítők,

pedagógiai asszisztens

 

technikai
alkalmazottak

 

óvoda-pedagógusok

 

szakmai
munkaközösség
tagjai

 

 

 

 

Intézményen belül megtalálható:

 

  • alá - és fölérendeltség
  • azonos szinten belül mellérendeltség.

Az óvodán belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó vezetők, - illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak.

Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van.

A szervezeti felépítésből-struktúrából adódó alá- és fölérendeltségi viszony jelzi az egyes egységek közötti kölcsönös együttműködési kötelezettséget is.

A dolgozók, középvezető, és magasabb vezető közötti szakmai együttműködésre vonatkozó előírásokat a munkaköri leírásnak kell tartalmaznia.

 

2.2. Az egyes munkakörökhöz tartozó feladatok és hatáskörök

 

 

2.2.1.  A munkáltatói jogok gyakorlása

Az intézményvezető felett a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. Az intézményvezetőkkel szembeni munkáltatói jogokat a megbízás, a kinevezés, a munkaviszony létesítése és megszüntetése tekintetében az egyházkerület püspöke, a további munkáltatói jogok tekintetében, pedig a tanügyi főtanácsos gyakorolja.

Az intézményben a munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja.

2.2.2.  A munkakörökhöz tartózó feladat - és hatáskörök

 

Az egyes munkakörökhöz tartozó feladat - és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a kapcsolódó felelősségi szabályokat az egyes munkakörök általános munkaköri leírásait a személyre szóló munkaköri leírások tartalmazzák.  (3. melléklet) A feladatmegosztás első renden a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.

A helyettesítés rendjét a vezető munkakörökre a jelen szabályzat, míg más munkakörök esetében a munkaköri leírások tartalmazzák.

A munkaköri leírás tartalmazza:

 

-          a munkahely, a munkavállaló, a munkakör megnevezését

-          a munkaidőt, a közvetlen felettes meghatározását

-          a munkavállaló tevékenységének körét, feladatait, hatás és jogkörét

-          az alkalmazotti tagságra vonatkozó feladatokat, szabályokat, jogokat

-          a munkaköre szerinti ellenőrzését

-          a munkaköre szerinti alap és specifikus elvárásokat

 

Az óvoda alapdokumentumai, az óvoda éves munkaterve szerinti feladatok ellátásához szükség szerint specifikus munkaköri leírások kerülnek átadásra a megbízott alkalmazottak felé határozott, vagy határozatlan idejű megbízás mellett.

 

 

2.3. Az óvoda magasabb vezetői, a vezetők közötti feladatmegosztás rendje

 

 

2.3.1.  Az óvodavezető

 

Az intézmény élén az óvodavezető áll, akit egy vezető helyettes segít az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében.

Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt, ellátja – a jogszabályok maradéktalan figyelembevételével – a jogszabályokból és a jelen szabályzatból rá háruló, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat.

Az óvodavezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a nemzeti köznevelési törvény határozza meg.

Az óvodavezető köteles biztosítani, hogy az általa vezetett intézmény az állami jogszabályoknak, valamint a Magyarországi Református Egyház törvényeinek és rendelkezéseinek megfelelően működjön.

 

2.3.1.1.            Az óvodavezető – a köznevelési törvénynek megfelelően – egy személyben felelős:

 

-          A Magyarországi Református Egyház Közoktatásáról szóló 1995. évi I. törvényben és a Debreceni Református Kollégium Óvodájának alapító okiratában meghatározott célok megvalósításáért.

-          Az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, vezetéséért.

-          Az intézményi szabályzatok elkészítéséért, a jogszabályi előírásoknak való folyamatos megfeleltetéséért.

-          Az intézmény pedagógiai programjának jóváhagyásáért

-          A pedagógiai munka szakszerűségéért, színvonaláért, az elfogadott pedagógiai program megvalósításáért, a nevelőtestület vezetéséért.

-          A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért.

-          Az intézmény belső ellenőrzési rendjének működtetéséért.

-          Az intézmény költségvetésének és éves beszámolójának elkészítéséért, valamint az ésszerű és takarékos gazdálkodásért.

-          A gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért.

-          Az egyházi és a nemzeti ünnepek méltó megszervezéséért.

-          A munka- és tűzvédelmi tevékenység megszervezéséért.

-          A gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányításáért.

-          A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.

-          A humánerőforrás biztosításáért és fejlesztéséért.

-          A KIR adatszolgáltatás hitelességéért.

-          A pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért.

-          A pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért.

-          A szabályzatok betartásának biztosításáért a munkaköri leírások és a vezetői ellenőrzés útján, folyamatosan nyomon követve a célok megvalósulását.

-          Az óvoda életében közreműködő valamennyi szervezettel való együttműködésért.

-          Az óvoda hazai és nemzetközi kapcsolataiért, különös tekintettel az egyházi és óvodai kapcsolatokra.

 

2.3.1.2.            Az óvodavezető felel:

 

-          a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak, a fenntartó által meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért

-          a gazdálkodásban a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság, az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért

-          a használatába adott vagyon vagyonkezelői jogának rendeltetésszerű gyakorlásáért

-          a belső kontroll rendszer kialakításáért, működtetéséért, fejlesztéséért

-          a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, valamint annak teljességéért és hitelességéért.

 

 

2.3.1.3.  Az óvodavezető feladata:

 

-          Az alkalmazotti és nevelőtestületi értekezletek előkészítése, összehívása

-          A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése.

-          A rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása.

-          A szülői szervezettel való együttműködés

-          A kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása.

-          Az intézmény működésével kapcsolatban döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.

-          A rendkívüli szünet elrendelése – a fenntartó egyidejű értesítése mellett –, ha az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet miatt annak működtetése nem lehetséges (időjárás, járvány, természeti csapás, elháríthatatlan ok).

-          A jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben.

-          Az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja.

-          A jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatok ellátása.

-          A gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár munkájának közvetlen irányítása.

-          Az egyéb feladatot ellátó alkalmazottak munkájának irányítása, ellenőrzése.

 

 

 

 

 

 

2.3.2.  Az óvodavezető-helyettes

 

Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Vezetői tevékenységét a munkaköri leírás alapján látja el. Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket közös megbeszélés és egyeztetés után az óvodavezető meghatároz.

 

  • Különleges felelőssége:

-        Az óvodavezető távollétében – korlátozott jogkörben – teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat.

-        A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában.

-        Közvetlenül szervezi és irányítja a pedagógiai munkát közvetlenül segítők (dajkák) munkáját.

-        Az óvoda kulcsaiért, valamint a bélyegző használatáért teljes felelősséggel tartozik.

 

 

  • Az óvodavezető-helyettes felelős:

-          A tanügyi nyilvántartások jogszabályban (határozatban) rögzített vezetéséért.

-          A helyettesítések megszervezéséért.

-          A szülői szervezet működésének segítéséért.

-          A szabadságok ütemezéséért és naprakész nyilvántartásáért.

-          A belső továbbképzések megszervezéséért.

 

  • Az óvodavezető-helyettes feladatai:

-az óvodavezető külön megbízása alapján részt vesz a vezetői munkában:

-          szükség szerint végzi az új felvételeket, előjegyzéseket

-          az óvodai hagyományok őrzésével, az ünnepélyek szervezésével kapcsolatos feladatok ellátása

-          szakmai fórumokon, hivatalos rendezvényeken képviseli az óvodát

-          véleményével, javaslattételével segít a döntések előkészítésében.

-          alkalmazotti és nevelőtestületi értekezletek előkészítése

-          pályakezdő, újonnan belépő pedagógus szakmai munkáját segíti

-          nyomon követi az óvoda működési dokumentumait, javaslatot tesz a módosításokra és az óvodavezetővel közösen elvégzi az ebből adódó feladatokat.

 

  • Az óvodavezető-helyettes ellenőrzési feladatai:

-          csoportellenőrzéseket végez az óvodavezető meghatározása szerint

-          ellenőrzi a mulasztási naplók, csoportnaplók vezetését

-          ellenőrzi az intézményi szabályzatokban foglalt előírásoknak megfelelő munkavégzést.

 

  • Beszámolási kötelezettsége kiterjed:

-          az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára

-          a belső ellenőrzések tapasztalataira

-          az intézményt érintő, megoldandó problémák jelzésére.

 

2.4. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje

 

Az óvoda zavartalan működéséhez biztosítani kell a vezetői feladatok folyamatos ellátását. Ennek érdekében a vezetők intézményben való tartózkodásának rendje az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

 

 

Vezetői beosztás megnevezése

Az intézményben való tartózkodás rendje

Óvodavezető

8-16

Óvodavezető-helyettes

7.00–13:30, illetve 10:30–17.00

 

A reggel 6.30 órától 7 óráig, illetve a 17 órától 17.30 óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Intézkedésre a rangidős óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

Amennyiben tartós távollétnek nem minősülő szabadság, betegség, hiányzás esetén az egybeeső munkarend miatt az intézményvezető vagy helyettesének folyamatos benntartózkodása ezen időszakban nem oldható meg, úgy a helyettesítés rendjére vonatkozó szabály szerint kell eljárni.

Az intézményvezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű. Tartós távollétnek az egy hónapnál hosszabb időtartam minősül. A teljes vezetői jogkör gyakorlására vonatkozó megbízás a fenntartó által történik, melyet a dolgozók tudomására kell hozni (értesítés, kifüggesztés).

Ha egyértelművé válik, hogy

a)      az óvoda vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia;

b)      az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező szakmai munkaközösség vezetőnek kell ellátnia;

c)      együttes hiányzásukkor a helyettesítést az azonnali döntést igénylő kérdésekben a vezető által írásban felkért pedagógus jogosult ellátni és intézkedni.

 

A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások:

 

-        a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető-helyettes helyett,

-        a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában, illetve írásbeli megbízásában felhatalmazást kapott,

-        a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben a kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

 

 

2.5.Az óvodavezető vagy óvodavezető-helyettes akadályoztatása esetén a

helyettesítés rendje

 

 

Az óvoda zavartalan működéséhez biztosítani kell a vezetői feladatok folyamatos ellátását. Az intézmény a hatályos jogszabályoknak megfelelően, egy vezető helyettessel látja el az intézményvezetési feladatokat. Az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, valamint hivatalos távolléte alatt a vezető helyettes helyettesíti. A vezető helyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Kivételt képeznek azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

 

Amennyiben a vezető helyettes nem tudja átvállalni a feladatot, vagy a feladat, döntés jellege

megkívánja, az óvodavezetőt sorrendben helyettesítheti a munkaközösség-vezető, ezt

követően a nevelőtestület leghosszabb szolgálati idővel rendelkező óvodapedagógusa, illetve

a nevelőtestület erre szóban vagy írásban felhatalmazott tagja. A helyettesítésről írásban kell

beszámolni, ha a megbízás írásban történt.

 

 

 

 

 

3. Az óvoda szervezeti rendje

3.1.   Az óvoda szervezeti egységei, a vezetők és a szervezeti egységek közötti

kapcsolattartás rendje

 

A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik:

-          az óvodavezető, vezető-helyettes

-          az alkalmazotti közösség

-          a nevelőtestület

-          az óvodatitkár

-          a pedagógiai munkát közvetlenül segítők közössége

-          a technikai dolgozók közössége

 

Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott képviselők közreműködésével – az óvodavezető fogja össze. A belső kapcsolattartás formái: értekezletek, megbeszélések, fórumok, fogadó órák.

A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösséget, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az egyes munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a kapcsolódó felelősségi szabályokat a személyre szóló munkaköri leírások tartalmazzák.

 

3.2.  Az óvoda szervezeti egységei közötti információáramlás rendje

 

A vezetőségi megbeszélések (óvodavezető, vezető helyettes, munkaközösség vezető) a kétirányú információáramlást támogató kommunikációs eljárásrend működtetésére hivatottak.

Az óvodavezető napi, szoros munkakapcsolatban dolgozik a helyettesével, a munkaközösség vezetővel. Az információ átadás sikeressége miatt is szükségesek a vezetőségi, a nevelőtestületi, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők részére rendszeresen tervezett, szervezett megbeszélések, értekezletek. Ezen alkalmak résztvevői a témában érintettek, érdekeltek.

Az óvoda rendszeresen él a szóbeli információátadás mellett a papíralapú tájékoztatás, valamint a digitális tájékoztatás eszközeivel. A feladatok elvégzéséhez szükséges információhoz, ismerethez való hozzáférés minden munkatárs számára biztosítva van az intézményben.

 

A szóbeli és írásbeli kommunikációk, beszámolók, értekezletek, tájékoztatók a nevelési év folyamán folyamatosan a feladatok, események illetve az aktuális helyzetek, problémák megoldása érdekében történnek.

A vezetőség az elvégzett munkával kapcsolatban értékel és visszajelzést ad szóbeli vagy írásos formában.

 

3.3.  Az óvoda vezetősége

 

Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az óvodavezető saját jogköréből szükségesnek tart.

A vezetőség tagjai: óvodavezető, óvodavezető-helyettes, szakmai munkaközösség vezető.

Az intézmény vezetősége személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében. Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik.

 

A kapcsolattartás a vezetőség tagjai között folyamatos, a szükségleteknek megfelelő, az éves munkatervben jelzettek alapján folyamatos. A vezetők irányítják, tervezik, szervezik és ellenőrzik a saját területükhöz tartozó munkát. A vezetési feladatok egy részét az intézményvezető delegálja vezetőtársai munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntési- és hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja.

Értekezleteken beszámolnak területük működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, hiányosságokról, problémákról, valamint javaslatokat tesznek a fejlesztésekre. Az intézkedésekről, a szerzett információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást.

A vezetői értekezlet feladata:

  • tájékozódás a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek munkájáról
  • az óvoda valamint a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek aktuális és konkrét tennivalóinak áttekintése.

 

A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő és vezeti. A megbeszélések időpontjának kijelölésénél tekintettel kell lenni a gyermekek szakszerű ellátásának kötelezettségére. A vezetők a hetente tartandó megbeszéléseken beszámolnak a vezetésük alá tartozó szervezet működéséről, illetve továbbítják az információkat az értekezleteken született döntésekről az irányításuk alatt lévő szervezetnek, továbbá a szervezettől a vezetőség felé.

 

 

 

3.4.  Alkalmazotti közösség

 

Az alkalmazotti közösségnek az óvodában foglalkoztatott valamennyi alkalmazott tagja. Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.

A munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket a munka törvénykönyve, a közalkalmazotti törvény egyes szakaszai és a Magyarországi Református Egyház közoktatási törvénye szabályozza.

Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jog illeti meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Véleményezési jog illeti meg az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan.

A jogszabályban biztosított véleményezési és javaslattételi joggal rendelkező közösségeken kívül az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az óvoda minden alkalmazottja. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés-előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell.

Egyetértési jog: a döntési jogkör gyakorlója csak úgy rendelkezhet, ha a jogosultak ténylegesen egyetértenek. Döntési jog: kizárólagos intézkedési jog, melyet jogszabályok biztosítanak. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van.

3.4.1. Munkatársi értekezlet

A munkatársi értekezletet nevelési évenként legalább két alkalommal az óvodavezető hívja össze. A munkatársi értekezletre a teljes munkaidőben és a részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottat is meg kell hívni. A napirendi pontokat a vezető és a vezető helyettes állítja össze. Az értekezlet levezetése során lehetőséget kell adni, hogy minden résztvevő kinyilváníthassa véleményét, észrevételét, elmondhassa javaslatait az érintett témára vonatkozóan.

 

 

 

3.5.  A nevelőtestület

A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja.

 

A nevelőtestület a nevelési kérdésekben, a nevelési intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban, továbbá az e Szabályzatban meghatározott kérdésekben döntési, véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

 

3.5.1. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok

 

A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (70.§), valamint a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 117. §-a határozza meg. A nevelőtestület véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben.

A nevelőtestület döntési jogköre:

 

-          a Pedagógiai Program elfogadása

-          az SZMSZ és a Házirend elfogadása

-          a nevelési év munkatervének elfogadása

-          átfogó értékelések és beszámolók elfogadása

-          továbbképzési program elfogadása

-          az intézményvezetői pályázat szakmai véleményezése

-          a nevelőtestület nevében eljáró pedagógus kiválasztása

-          jogszabályban meghatározott más ügyek.

 

A nevelőtestület véleményét ki kell kérni:

 

-    a pedagógusok külön megbízásának elosztása során

-    a vezető-helyettes megbízásakor, megbízásának visszavonásakor.

 

A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és – szükség szerint – rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. A pedagógusok felelőssége és kötelessége, hogy a napirend alapján felkészüljenek, beszámolási kötelezettségüknek eleget tegyenek, és érdemi hozzászólásaikkal segítsék a cél elérését. Az óvodavezető rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet nevelési időn kívül, a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni.

 

3.5.2.   A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos

rendelkezések

 

A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja

-          a Pedagógiai Program,

-          az SZMSZ,

-          a Házirend,

-          az éves munkaterv,

-          az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat.

 

Az óvodavezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja a nevelőtestület tagjainak.

A nevelőtestületi értekezlet levezetését az óvodavezető látja el. A jegyzőkönyv vezetését az óvodatitkár végzi, a jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet egy nevelőtestületi tagot választ. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit és határozatait – kivéve jogszabályban meghatározott titkos szavazás esetén – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat nevelési évenként sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni.

A nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekről emlékeztető jegyzőkönyv készül, melynek kötelező elemei:

-          a helyet, időt, az értekezlet napirendi pontjait, a jegyzőkönyvvezető és hitelesítő nevét

-          a jelenléti ívet

-          az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévők nevét

-          a meghívottak nevét

-          a jelenlévők hozzászólását, lényeges megállapítását

-          a meghozott döntést

-          a határozat elfogadásának szavazási arányát

 

A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestületi tagok közül egy hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a napirendi pontokat rögzítő jelenléti ívet, melyet a jegyzőkönyvet aláírók hitelesítenek.

Az elért eredmények elemzése és a szükséges tanulságok levonása és visszacsatolása minden nevelőtestületi értekezleten, megbeszélésen megjelenik, vagy az aktualitásnak, vagy előre meghatározott témának megfelelően. Az eredmények elemzésével meghatározásra kerülnek az intézmény erősségei és fejlesztendő területei. A fejlesztendő területekre a helyzetből adódóan rövid vagy hosszú távú fejlesztési, intézkedési terv kerül megfogalmazásra.

 

3.5.3.  A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása

 

A nevelőtestület valamennyi hatáskörének gyakorlási jogát fenntartja, jogszabályban biztosított hatásköreinek gyakorlási jogát nem ruházza át.

 

3.5.4.  A nevelőtestület tagjai: az óvodapedagógusok

Az óvodapedagógusok kötelességeit és jogait a nemzeti köznevelési törvény 62.§-a és 63.§-a határozza meg. Felettük az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak.

Alapvető feladatuk a rájuk bízott gyermekek – az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és az óvoda Pedagógiai Programja szerinti – nevelése.

Feladatuk a nevelő-oktató munkával összefüggő ügyviteli és adminisztratív tevékenységek maradéktalan teljesítése: a felvételi és mulasztási napló, az óvodai csoportnapló naprakész vezetése, a gyermekek fejlődésével kapcsolatos dokumentumok határidőre történő elkészítése.

Feladatuk az Nkt. 62. § (1) bekezdésében megfogalmazottakon túl:

-          Felkészülni a délelőtti tevékenységek, foglalkozások megtartására, teljes körűen elvégezni az előkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat.

-          Az óvoda Pedagógiai Programjának megfelelően, felelősséggel és önállóan végezni nevelői munkájukat, saját módszereik és a munkaközösség-vezető által ellenőrzött, valamint az óvodavezető által jóváhagyott ütemterv szerint.

-          A szakmai munkaközösség munkájában való kezdeményező és aktív részvétel, együttműködés pedagógustársakkal a különböző pedagógiai eljárások és programok (ünnepség, kirándulás) megvalósításában.

-          A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejteni szakmai álláspontjukat, a vitákban képesek legyenek másokat meggyőzni és ők maguk is meggyőzhetőek legyenek.

-          Óvodai tevékenységük során a felmerülő/kapott feladataikat, problémáikat önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon tudják kezelni, intézni.

-          Munkájuk során érthetően és pedagógiai céljaiknak megfelelően kommunikáljanak.

-          Kommunikációjukat minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemezze.

-          A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használják az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat.

-          Minden nevelési év első szülői értekezletén a szülőkkel ismertetni a gyermekek értékelési rendszerét, majd nevelési évente kétszer írásban is értékelni a gyermekeket és azt ismertetni a szülőkkel fogadóóra keretében.

-          Különös gondot fordítani a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására.

-          Feladatuk az együttműködés során, hogy értékközvetítő tevékenységük tudatos legyen. Altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység jellemezze őket, más kultúrák elfogadása esetén.

-          Évente elkészíteni, felülvizsgálni a munkájukhoz szükséges eszközök jegyzékét, a hiányt és az amortizációt jelenteni az intézményvezetőnek.

-          Csoportjukban működtetni a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszert, rendszeres kapcsolatot tartani a gyermekvédelmi felelőssel.

-          Csoportjukban elvégezni az egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatokat.

-          A gyermekek érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködni a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel.

-          Tisztában lenni szakmai felkészültségükkel, személyiségük sajátosságaival és legyenek képesek alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz.

-          Nyitottnak lenni a szülő, a gyermek, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, és felhasználni őket szakmai fejlődésük érdekében.

-          Munkájukhoz szükséges ismereteik megszerzését folyamatos önképzéssel gazdagítaniuk.

-          Adminisztrációs tevékenységükhöz az informatikai eszközök használatának képességét folyamatosan fejleszteniük.

-          A napi nevelőmunkájukhoz szükséges jogszabályokat folyamatosan figyelni és azokat megfelelően alkalmazni.

-          Rendszeresen tájékozódni a pedagógiatudományra és az óvodapedagógiára vonatkozó legújabb eredményekről és lehetőségük szerint alkalmazni őket a napi gyakorlatukban, valamint kihasználni a továbbképzési lehetőségeket és gazdagítani módszertani tudásukat.

-          Rendszeresen tájékozódni az óvodai nevelést, képességfejlesztést támogató digitális technológiai eszközökről és lehetőség szerint alkalmazni is azokat.

-          Részt venni az intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban.

-          Az intézményvezető irányításával értékelni a célok elérését, meghatározni a szükséges lépéseket, szükség szerint módosítani a célokat, feladatokat.

Adminisztratív teendők ellátása:

-       az óvodai csoportnapló felelősséggel, szakmai felkészültséggel történő vezetése.

-       a felvételi és mulasztási napló naprakész vezetése

-       a gyermekek hiányzásainak igazolására szóló bizonylatok dokumentálása

-       vezetni a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentációt. A gyermek anamnézisét, valamint a testi (látás, hallás, mozgás), szociális, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésével kapcsolatos információkat képességekre, készségekre részleteiben lebontva az óvodai nevelés teljes időszakára kiterjedően. Az intézményvezető kérésére beszámolót készíteni a gyermeki teljesítmények folyamatos helyi szinten alkalmazott megfigyelésén vagy mérésén alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról, változásáról.

-       a tapasztalatokat felhasználni a gyermekek fejlesztése érdekében. (Fejlődési napló)

-       az intézményvezetés vagy a munkaközösség-vezető kérésére szociometriai, pedagógiai felmérések elvégzése és összegezése

-       statisztikák határidőre történő elkészítése

-       a gyermek, szülőjének írásbeli nyilatkozatát beszerezni minden olyan óvodai döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul

-       szülői értekezletekről emlékeztető jegyzőkönyvet készíteni

-       az intézményvezetőnek előkészíteni a tankötelezettség megállapításához szükséges szakvéleményeket

Felelőssége a munkaköri leírásban, illetve az óvoda belső szabályzataiban rá háruló feladatokra, illetve a munkájához leltár szerinti eszközök felelősségére terjed ki.

Beszámolási kötelezettsége alapján, év végén az egész éves teljesítményét kell értékelnie szóban a nevelőtestületnek, valamint írásban a rábízott gyermekcsoport éves értékelését elkészíteni.

 

3.6.  Szakmai munkaközösség

 

Az intézmény pedagógusai – legalább öt pedagógus kezdeményezésére – elkülönült szervezeti egységnek nem minősülő szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A szakmai munkaközösség jogosítványait, feladatait a 20/2011. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. §(1) k); 118. § (1)-(2), valamint a Nkt. 71. § (1)-(5) határozza meg.

 

Az intézményvezető támogatja és figyelemmel kíséri a munkaközösségek munkáját, szükség szerint aktívan részt vesz a munkaközösségek munkájában. Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.

 

A szakmai munkaközösség az óvoda pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösségek tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy évre szóló munkaterv alapján dolgozik. A munkaközösségek napi munkájuk során közvetlen kapcsolatot tartanak az óvodavezető-helyettessel. Naponta egyeztetnek a helyettesítések és szakmai kérdések tekintetében. Munkájukról a nevelési értekezleteken szóban beszámolnak, tájékoztatják az egész nevelő testületet. Az óvodapedagógusok szakmai koncentrációt igénylő kérdésekben közvetlenül is fordulhatnak kérdéseikkel a kapcsolódó munkaközösséghez. Összetett kérdés esetén a munkaközösség vezetők az óvodavezető-helyettes vagy óvodavezető irányításával egyeztetnek. A kapcsolattartás szóban és/vagy email - ben is történhet.

A szakmai munkaközösség dönt a működési rendjéről, munkaprogramjáról, a szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről. A szakmai munkaközösség véleményezi:

-          a pedagógiai programot

-          a továbbképzési programot

-          a pedagógiai-nevelő munka eszközeinek kiválasztását

-          szakterületét érintően a pedagógiai munka eredményességét.

A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adhat:

-          az óvodában folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, értékeléséhez

-          a pedagógusok minősítő eljárásának lebonyolításához

-          a gyermekvédelmi feladatok ellátásával összefüggő feladatok végrehajtásához

-          a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációját szolgáló feladatok minél eredményesebb megvalósításához

-          a pedagógusok szakmai munkájának támogatásához

-          a nevelőmunka tárgyi feltételeinek fejlesztéséhez.

A munkaközösség feladatai a pedagógusok munkájának segítésében:

-          a munkaközösség profiljában tervező, elemző, értékelő tevékenység.

-          módszerek, eljárások segítése, megvalósítása, értékelése, ismertetése a nevelőtestülettel.

-          módszertani értekezletetek és szakmai napok szervezése

-          a szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, gyakorlatba történő integrálása.

-          rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása. A belső tudásmegosztás működtetésében, a szakmai műhelymunkában a munkaközösségek komoly feladatot tudnak vállalni.

-          a problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása is fontos feladat.

-          aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek.

-          pályakezdő pedagógusok munkájának támogatása.

-          a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, megírása, sikeres pályázat esetén annak lebonyolítása és elszámolása.

A szakmai munkaközösség felelőssége, hogy a szakmai innovációk összhangban álljanak az intézmény munkatervével, pedagógiai programjával.

 

Az együttműködés rendje:

 

A munkaközösség tagjainak munkakapcsolata folyamatos, nevelési évenként minimum négy alkalommal (a nevelési év tervezése, a félév értékelése, a nevelési év értékelése, valamint az éves feladatok szervezése) értekezletet tartanak. Ezeken az alkalmakon írásban / szóban beszámolót, összefoglaló elemzést, értékelést készítenek a nevelőtestület számára az éves feladatterv teljesítéséről, az elvégzett fejlesztési folyamatról. Az intézményvezető szóbeli tájékoztatása meghatározott időközönként a munkaközösség tevékenységéről folyamatos.

Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek. A nevelési év végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő nevelési év tervezése. A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézmény önértékelési rendszerhez.

 

3.6.1. A szakmai munkaközösség vezetője

Tevékenységét – a munkaközösség véleményének kikérésével – az óvodavezető írásos megbízása alapján végzi.

 

Felelős:

-          a szakmai munkaközösség önálló, felelős vezetéséért

-          a munkaközösség működési tervének elkészítéséért

-          a működéshez szükséges feltételek biztosításáért

-          az éves munkatervben átruházott ellenőrzési feladatok elvégzéséért

-          az új módszerek, eszközök, elméleti és gyakorlati ismeretek közzétételéért

-          a pedagógiai munka színvonalának megőrzéséért, emeléséért

-          a munkaközösség éves munkájáról szóló értékelés elkészítéséért.

 

3.6.2.  Az óvodatitkár

 

A nevelőtestülettől és a dajkák közösségétől elkülönült feladattal rendelkező alkalmazott, akinek munkaköre elsősorban az intézmény jogszerű és rendeltetésszerű működéséhez előírt adminisztratív feladatok elvégzéséből áll. Az óvodatitkár hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. Az intézmény gazdasági ügyeinek intézése a fenntartó által működtetett Gazdasági Hivatalban történik, az intézmény vezetőjének utasításai szerint. Fegyelmi felelősséggel tartozik, titoktartásra kötelezett.

 

Az óvodatitkár feladata: Az intézmény ügyviteli feladatainak, jogszabályoknak, belső szabályzatoknak megfelelő mara­déktalan ellátása. A gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások helyességének biztosítása. Az óvodai ki- és befizetések időben történő teljesítése. Az intézmény ésszerű, takarékos gazdálkodásának segítése.

 

Az óvodatitkár felel: A térítési díjak, a befizetések rendben történő beszedéséért. A működési területén a munkavédelmi, tűzvédelmi előírások betartásáért.

 

Az óvodatitkár munkarendje: 800-1600 óráig.

 

 

 

 

 

3.6.3. Nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak és technikai dolgozók közössége

 

Elkülönült szervezeti egységnek nem minősülő, jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak.

Az óvodai csoportban dolgozó dajkák kapcsolattartását az óvodavezető helyettes és a dajkák képviselője segíti. A csoportban dolgozó két óvodapedagógus, és a csoportos dajka az előttük álló ciklus (két hetes) tervezési-szervezési időszak feladatait rendszeresen megbeszélik. A csoport óvodapedagógusai tájékoztatják a dajkát a gyer­mekek nevelését elősegítő információkról.

A nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazottat – dajkát – aki közreműködik a gyermek ellá­tásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli.

Dajkák munkaidő beosztása- Heti váltásban: Délelőttös héten: 600-1400 óráig, Délutános héten 930-1730 óráig. Pedagógiai asszisztens munkarendje: 800-1600 óráig.

Konyhalány munkarendje: 800-1600 óráig. A karbantartó-udvaros munkarendje: 600-1400óráig.

Az alkalmazottak munkakezdés előtt minimum 10 perccel kötelesek munkahelyükön megje­lenni, távolmaradásukról értesíteni a vezetőt, illetve váratlan késés, távolmaradás esetén, telefo­non jelezni annak okát és időtartamát.

 

3.7. Szülők az óvodában

3.7.1. A szülők jogai

 

A szülő joga a szabad óvodaválasztás, gyermeke adottságainak, képességeinek megfelelően, saját vallási meggyőződésére tekin­tettel szabadon választhat óvodát.

A szülő joga hogy, megismerje az óvoda pedagógiai programját, véleményezze a szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. A szülő joga hogy, gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, a gyerek neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.

Kezdeményezheti szülői szervezet létrehozását, és abban tevékenyen közreműködhet.

Az óvodai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermekek jogainak érvényesülését, megállapításairól tájékoztathatja a nevelőtestületet, a fenntartót, a szülői közösséget. A szülői képviselők megválasztásában,- mint választó, és mint megválasztható személy- részt vegyen.

A gyerekek nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékoztatást kérhet az óvoda vezetőjétől s az adott kérdés megtárgyalásakor, mint a szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten, és személyesen vagy képviselője útján-jogszabályban meghatározottak szerint- részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. Joga, hogy az oktatási jogok biztosához forduljon.

 

3.7.2. A szülők kötelességei

Gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételek­ről és arról, hogy ehhez minden tőle elvárható segítséget megadjon, együttmű­ködve az óvodával, figyelemmel kísérve gyermeke fejlődését.

Biztosítsa gyermeke zavartalan és rendszeres óvodába járását, óvodai nevelésben való részvételét (2014-ig legalább 5 éves kortól, ez időponttól 3 éves kortól).

Kísérje figyelemmel a gyermek fejlődését, és a tőle elvárható módon segítse a fejlődés folyamatát, valamint a gyerekek közösségbe való beilleszkedését, a közösségi élet szabályainak elsajátítását.

Rendszeresen tartson kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre az együttnevelés érdekében a szükséges tájékoztatást adja meg.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szüleit megilleti az a jog, hogy a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint anyagi támogatást kapjon.

A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intéz­ményét. Kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, óvo­dapszichológiai vizsgálaton és fejlesztő foglalkozásokon, ha ezt a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus kezdeményezi és erre a nevelőtestület javaslatot tesz. Ha a szülő köte­lességének nem tesz eleget, a jegyző kötelezi ennek betartására.

Tiszteletben tartsa az óvoda vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jo­gait, tiszteletet tanúsítson irántuk.

 

3.7.3.  Szülői szervezet

A szülők a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében szülői szervezetet (Szülői Munkaközösség) hozhatnak létre.

A szülői szervezet saját SZMSZ-éről, ügyrendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről saját maga dönt. A szülőkkel történő kapcsolattartást a jogszabályokban és a jelen Szabályzatban meghatározott eseteken túl a Házirend is tartalmazza.

 

 

 

3.7.3.1. A szülői szervezet és az óvodavezető közötti kapcsolattartási rendje

 

A szülői szervezet elnökével az intézményvezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői szervezetének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus kompetenciáját meghaladó ügyekben az óvodavezető tart kapcsolatot.

Az óvoda a szülői szervezet képviselőinek értekezletet hív össze, vagy a szülői szervezet elnökét/képviselőjét meghívja a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjának tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az óvoda SZMSZ-e a szülői szervezet részére véleményezési, tanácskozói jogot biztosít.

A meghívás a napirend írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet.

Az óvoda vezetője a szülői szervezet képviselőit legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről.

Az óvodapedagógus a csoport szülői szervezete képviselőjének szükség szerint ad tájékoztatást. Az óvodás gyermek fejlődéséről, magatartásában, érzelmi életében bekövetkezett változásokról való tájékoztatás a csoportos óvodapedagógus, adott esetben az óvodavezető feladata és kötelessége.

A szülői szervezet (Szülői Munkaközösség):

-          figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét

-          bármely, gyermekeket érintő kérdésben tájékoztatást kérhet

-          képviselője részt vehet a gyermekbalesetek kivizsgálásában

-          nevelőtestületi értekezlet összehívását kezdeményezheti

A szülői szervezet (Szülői Munkaközösség) véleményezési jogot gyakorol:

-          a pedagógiai program elfogadásakor

-          az SZMSZ elfogadásakor

-          a Házirend elfogadásakor

-          a munkaterv elfogadásakor (a nevelési év rendjének meghatározásában)

-          az adatkezelési szabályzat elfogadásakor

-          a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában

-          az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában

-          a vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás módjának meghatározásában

-          a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend nyilvánosságával kapcsolatosan

-          a szülőket anyagilag is érintő ügyekben (pl. a szükséges ruházati felszerelésekkel kapcsolatosan)

-          a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok összeghatárának megállapításakor

-          vezetői pályázatnál

-          az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan

A szülői szervezet véleményezési jogkörében eljárva minden esetben köteles írásban nyilatkozni. A szülői szervezet képviselői minden értekezlet után kötelesek a soron következő csoportos szülői értekezleten beszámolni a többi szülőt érintő információkról. A szülői szervezet részére érkezett iratokat az óvodatitkár bontatlanul köteles átadni az érdekeltnek. Az iratkezelés az érdekelt kezdeményezésére történik.

A szülők és az óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására az óvoda a következő lehetőségeket biztosítja:

  • A szülő az általa előre jelzett időben tájékoztatást kérhet az óvoda programjáról, illetve pedagógusi fogadóórát igényelhet.
  • Óvodai-családi rendezvények.
  • Igény szerinti családlátogatások megszervezése.
  • Rendszeres szülői értekezletek, Szülői Fórumok alkalmai.
  • A megoldandó problémák megbeszélése: először az érintett óvodapedagógussal, munkatárssal, ha nem sikerül megegyezésre jutni, vagy a kérésnek nem tett eleget, akkor kérhetik az óvodavezető segítségét.
  • Naponkénti tájékoztatás a csoportok bejáratánál található hirdető tábla információin keresztül.
  • A gyermekvédelmi intézkedések ismertetése, a gyermekvédelmi felelős fogadóórájának lehetősége.
  • Az óvodai rendezvények közös szervezése (a szülők anyagi és természetbeni adományainak támogatásával).

 

3.7.3.2.  A szülői munkaközösség és az óvodavezető közötti kapcsolattartás formái

  • szóbeli személyes megbeszélés, tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői munkaközösség vezetőjével,
  • közreműködés az előterjesztések, illetve jogkörgyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében,
  • értekezletek, ülések, fórumok
  • a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére,
  • írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkörgyakorlásokhoz,
  • azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok),
  • a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek,
  • a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása.

A szülői munkaközösség aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségüket a szülői szervezet szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, melyet a szülői munkaközösség köteles nyilvánosságra hozni.

Az együttműködés és kapcsolattartás során a vezetők feladata, hogy az óvodai szülői munkaközösség jogainak gyakorlásához szükséges:

-          információs bázis megadása (az intézmény nyilvános dokumentumai, az intézmény működésével kapcsolatos irat), a hozzáférés biztosítása.

-          közvetlenül rendelkezésre bocsássa azokat a dokumentumokat, melyek az óvoda szülői munkaközösség jogainak gyakorlásához szükségesek.

-          óvodán belül megfelelő helység, szükséges berendezés biztosítása.

Az óvodai szülői munkaközösség feladata, hogy éljen a jogszabály, és az óvoda belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, jogainak gyakorlásával segítse az intézmény hatékony működését, támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét, és véleményezze az óvoda tevékenységének eredményességét.

3.8. Az óvodai dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések

Az intézményvezető a dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra.

Az óvoda titkárságán – hitelesített másolati példányban –, valamint az intézmény honlapján a szülők számára hozzáférhető

  • az óvoda Pedagógiai Programja,
  • Szervezeti és Működési szabályzata (SZMSZ),
  • Házirendje.

A pedagógiai program másolati példánya minden csoportban is megtalálható, ami a szülők számára nyomtatott formában bármikor hozzáférhető.

A dokumentumok elhelyezéséről és a szóbeli tájékoztatás időpontjáról a szülők a nevelési év kezdésekor tájékoztatást kapnak az óvodavezetőtől.

A szülők az óvodavezetőtől, a vezető helyettestől és a csoport óvodapedagógusától kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról. Ennek időpontja a szülővel történő előzetes egyeztetés alapján kerül meghatározásra.

Az óvoda lehetőséget biztosít arra, hogy a szülők az óvodai beiratkozás előtt is választ kapjanak kérdéseikre. A Tájékoztató Szülői Értekezleten - a beiratkozást követően - a Házirend egy példányát minden szülő kézhez kapja, melynek tényét aláírásával igazolja.

 

3.9.  Belső kontroll rendszer

 

Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézmény vezetője a felelős. Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában és működtetésében.

A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó szakmai tevékenységgel összefüggő és gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat.

Az ellenőrzések ellenőrzési terv alapján történnek, melyet az óvoda éves munkaterve tartalmaz.

 

3.9.1.  A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

A belső ellenőrzés célja, az óvodában folyó pedagógiai gyakorlat és nevelő munka segítése, fejlesztése. Az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, másrészt a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása.

A belső ellenőrzés általános elvi követelményei:

  • Biztosítsa az intézmény felelős vezetői számára az információt az intézményben folyó nevelő munka tartalmáról és annak színvonaláról.
  • Az ellenőrzés szállítja a közvetlen információt az értékeléshez is, így fogja át a pedagógiai munka egészét.
  • Az intézményvezető óvodapedagógusok értékelésében a fejlesztő szemléletet érvényesíti, az erősségeikre fókuszál.
  • Az ellenőrzés során a segítő jó szándék, a segítségnyújtás, az együttgondolkodás, és az ösztönzés szándéka kerül előtérbe.
  • Segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai működését.
  • Biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos óvodai alap program, valamint a pedagógiai program szerint előírt) működését.
  • Segítse a pozitív tapasztalatok elterjedését, a hibák okainak feltárásával előmozdítja a nevelés hatékonyságát.
  • A szülői közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az intézmény valamennyi szereplőjének a megfelelő pedagógiai módszer megtalálását.
  • Támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását.
  • Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelőmunkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
  • Hatékonyan működjön a megelőző szerepe.

 

Az ellenőrzés kiterjed a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre, továbbá a működési feltételek vizsgálatára. Az ellenőrzés lehet tervszerű, előre egyeztetett szempontok szerinti, illetve lehet spontán, alkalomszerű is a napi felkészültség mérése érdekében.

 

3.9.2. Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során

-          a pedagógusok és a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkafegyelme,

-          a gyermekek keresztyén hitben és hitre való nevelése,

-          a nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,

-          a csoportszoba rendezettsége, tisztasága, dekorációja, hangulata

-          az óvodapedagógus-gyermek, dajka- gyermek kapcsolatát meghatározó viselkedés-magatartás jegyek

-          a nevelőmunka színvonala, eredményessége

-          a tevékenységek, és foglalkozások szervezése, kivitelezése, átgondoltsága

-          előzetes felkészülés, tervezés,

-          felépítés és szervezés

-          az alkalmazott módszerek,

-          a csoportközösség szabály és szokás rendszere

-          az eredményesség vizsgálata, a pedagógiai program követelményeinek teljesítése,

-          a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége

-          a gyermekek fejlődésének nyomon követése, értékelése, fejlesztése.

 

Az egyes nevelési évekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az óvodai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az óvodavezető a felelős. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvoda vezetője dönt.

Nevelési évenként egy alkalommal, minden alkalmazott ellenőrzésére, értékelésére sor kerül. Az ellenőrzés tapasztalatairól a vezető feljegyzést készít, amelyet ismertet az óvodapedagógussal. A pedagógusok értékelése a nevelőtestület által elfogadott pedagógusértékelési rend szerint folyik. A nevelési évzáró értekezletén az óvodavezető értékeli a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit. Ismerteti a nevelőtestülettel az ellenőrzés általános tapasztalatait, megfogalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Az óvodavezető által megfogalmazott általános tapasztalatok eredményeit fejlesztési célzattal felhasználva készíti el az óvoda, következő évi munkatervét.

Az összegyűlt információk alapján az intézmény felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, és ha szükséges korrekció történik, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyerekekre.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái: szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, értekezletekre való felkészülés, dokumentációk ellenőrzése, értekezleteken való aktivitás, csoportlátogatás, speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok, önképzés igényessége, belső hospitálás intenzitása.

3.10. Intézményi önértékelés

Az országos pedagógiai – szakmai ellenőrzés részét képező intézményi önértékelés területeit, szempontjait, módszereit és eszközrendszerét a hivatal dolgozza ki és az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá. A tanfelügyeleti rendszer az intézményi önértékelés eredményeire alapoz. Az intézményi önértékelés egyben az intézmény belső ellenőrzésének is része.

A jogszabályi előírásoknak megfelelően önértékelési csoport működik intézményünkben. Tevékenységüket, feladataikat az óvoda 5 évre szóló Önértékelési Programja valamint az Éves Önértékelési Terv tartalmazza.

3.11.  Minősítés

 

A 2011. évi nemzeti köznevelési törvény, a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet, valamint a 20/2012. EMMI rendelet szabályozza a pedagógus életpálya modell működését, ezen belül a pedagógusminősítés szakmai, technikai, időrendi eljárásrendjét.

 

 

 

 

3.12.  A gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés rendje

Az intézményben függetlenített belső ellenőr nincs, így a feladatot a fenntartó által működtetett Tiszántúli Református Egyházkerület Gazdasági Hivatalának vezetője látja el. Folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen:

  • az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét,
  • a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését;
  • a gyermekek és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet;
  • az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket,
  • a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását,
  • a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását.

 

4. Az óvoda köznevelési intézményként való működésére vonatkozó szabályok

4.1. Az óvoda működési rendje

 

Az óvoda hétfőtől péntekig tartó 5 napos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik. A nevelési év szeptember 01.-től a következő év augusztus 31-ig tart. A nyári életet a június 15 és augusztus 31 közötti időszak öleli fel, óvodánk összevont csoportokkal működik.

Eltérő az óvodai munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a nemzeti ünnepek, egyházi ünnepek miatt az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul.

4.1.1. A gyermekek fogadásának (nyitva tartás) rendje

Az óvoda: 06:30- 17:30 óráig tart nyitva. Az ügyelet ideje reggel 06:30-tól 7:00-ig, ill. délután 17:00-tól 17:30-ig tart.

Az óvoda napi nyitvatartási ideje összesen: 11 óra. Az óvodát reggel a munkarend szerint 6 órára érkező dajka nyitja, és délután a munkarend szerinti dajka zárja. Az óvoda dolgozóinak munkarendje, a személyre szóló munkaidő-beosztás az adott nevelési évre szóló munkaterv melléklete. Az alkalmazottak munkaidő nyilvántartásának dokumentálását a mindenkori jelenléti ív napi aláírása biztosítja.

 

Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi.

Az óvodában 6.30- 7.00 óráig, illetve 17.00-17.30 óráig a gyermekek összevont csoportban a beosztott óvónővel vannak. Az udvari bejárati kapu 8:30 óráig nyitva van, ezt követően 14:30 óráig zárva kell tartani. 14:30 órától 17 óráig a kapu nyitva van, a biztonsági reteszt fokozott figyelemmel zárni kell. Délelőtt 8:30 órától 14:30 óráig a főbejáratot kell használni, amely zárva van, s csengetésre a beosztott dajka nyit ajtót, és a külső látogatót az óvodatitkári irodához kíséri. A hivatalos ügyek intézése az óvodatitkár irodájában, illetve az óvodavezetői irodában történik.

 

Az óvoda nyitvatartási idején belül reggel 7 és délután 5 óra között, az óvodavezetőnek vagy helyettesének az óvodában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rendje szerint történik a vezetői feladatok ellátása.

 

A szülők írásbeli tájékoztatást kapnak a nevelési év rendjéről a nevelési év kezdetén, mely tartalmazza a zárások rendjét, időpontját (nevelésmentes napok, ünnepnapok). Minden óvodai csoportszoba faliújságján szeptemberben ki kell függeszteni a nevelési év rendjét és az óvoda honlapjára, valamint a KIR rendszer közzétételi listájában meg kell jeleníteni. A megvalósulás ellenőrzéséért az óvodavezető helyettes a felelős.

A nyári zárás időpontjáról a szülők február 15.-ig értesülnek. A nyári zárás ideje 6 hét, ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás- ez idő alatt ügyeletet nem tudunk vállalni.

A nyári zárva tartás ideje alatt a fenntartó által megállapított napokon 9–13 óráig a hivatalos ügyek intézésére ügyeletet kell tartani.

 

Az óvodai nevelés nélküli napok száma: 5 nap/év. Időpontjukról a szülők 7 nappal előtte tájékoztatást kapnak. Igény esetén az óvoda gondoskodik a gyermekek felügyeletéről. A nevelés nélküli munkanapokon biztosított ügyeleti ellátásra vonatkozó szülői igényeket írásban - a zárva tartás előtt 3 nappal az óvodatitkárnak kell összegyűjtenie és továbbítani az óvoda vezetője felé.

Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai éves munkaterv határozza meg. Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni:

  • a nevelés nélküli munkanapok időpontját és felhasználását
  • a szünetek időtartamát
  • a nemzeti, egyházi és óvodai ünnepek megünneplésének időpontját
  • az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját

 

4.1.2.   Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje, és a munkavégzés általános szabályai

 

A munkahelyen minden dolgozónak a munkakörére megállapított munkaidő kezdete előtt legalább 10 perccel meg kell jelennie munkavégzésre alkalmas állapotban, annak érdekében, hogy napi teendőit megfelelően előkészítse, továbbá kötelező órájának letelte utáni 10 percben az aznap használt eszközeit a szokásos rendnek megfelelően elhelyezze. Az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére (ünnepségek, rendezvények, fogadóórák, gyermekek értékelése, családokkal történő programok stb.) a pedagógus a kötelező órájának letöltése után, illetve pihenőnapon is berendelhető a 40 órás munkaidejének terhére. A szabadságolási terv alapján az óvodavezető a helyettessel egyeztetve engedélyezi a szabadságot. A dolgozó a munkából való rendkívüli távolmaradást, illetve annak okát lehetőleg egy nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óráig köteles jelenteni az intézményvezetőnek vagy a helyettesnek, hogy a helyettesítésről intézkedhessen.

 

Az óvoda alkalmazottai munkaidőben csak különlegesen sürgős esetekben vezetői engedéllyel hagyhatják el az intézményt.

A pedagógus munkaidő beosztását az óvoda vezetőjének előzetes engedélyével, a csere lebonyolítási módjának megjelölésével cserélheti csak el.

Az óvodában csak érvényes egészségügyi kiskönyvvel rendelkező munkavállaló dolgozhat. Az óvodán belül szeszesital fogyasztása tilos! A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő tevékenységet, és az óvoda egyéb feladatainak ellátását.

 

Ha az óvodai alkalmazott a nyitvatartási időn túl igénybe kívánja venni az óvoda helyiségeit, ezt az intézmény vezetőjétől írásban kell kérvényeznie, a használat céljának és időpontjának megjelölésével.

 

Az óvoda teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy kötelessége:

  • a közös tulajdont védeni,
  • a berendezéseket rendeltetésüknek megfelelően használni,
  • az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni,
  • az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,
  • a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,
  • a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani és betartatni.

4.1.3. Az óvodapedagógusok munkarendje

Csoportonként két óvodapedagógus dolgozik kétheti váltásban. Az óvodapedagógus közvetlen felettese az óvodavezető.

Az óvodapedagógusok heti munkaideje 40 óra, heti kötelező óraszáma: heti 32/36 óra.

Délelőtti beosztás:

Hétfőtől- csütörtökig: 7:00-13:30 -ig.

Pénteken a kötelező óraszám befejezése 30 perccel megrövidül.

Előzetes beosztás ill. a dolgozóval történt egyeztetés alapján az óvodapedagógusok között váltakozva kerül sor a reggel 06:30-7:00 óra közötti ügyeletre / hetenkénti váltásban /.

Délutáni beosztás:

Hétfőtől- csütörtökig: 10:30-17:00-ig.

A délutáni ügyeletet tartó óvodapedagógus: 17:00-17:30 -ig dolgozik, szintén heti váltásban. Pénteken a kötelező óraszám kezdése 30 perccel megrövidül.

4.1.4. A panaszkezelés szabályai

 

Az intézménnyel kapcsolatban álló gyerekeket és szüleiket, gondviselőiket, az intézmény alkalmazottait, valamint az intézménnyel kapcsolatban álló személyeket (partnereket) panasztételi jog illeti meg. Panaszt tenni olyan ügyekben lehet, melyekkel kapcsolatban az intézmény köteles illetve jogosult intézkedésre. A panasz jogosságát az okaival kapcsolatos körülményeket az intézmény vezetősége köteles megvizsgálni, jogosság esetén az ok elhárításával kapcsolatban intézkedni.

A panasz bejelentés módja:

-          szóban személyesen

-          írásban

A panaszt fogadhatja:

-          intézményvezető

-          intézményvezető-helyettes

-          szalmai munkaközösség vezető

-          óvodapedagógus

A panasz kezelése és megválaszolásának módja:

A panaszos problémájával az érintetthez fordul.

A panaszt felvevő személy saját hatáskörbe kísérletet tesz a panasz okának elhárítására, ha nem sikerül megoldani a problémát az intézményvezetőt erről tájékoztatni kell.

A panasz jogosságát az intézmény vezetése köteles megvizsgálni, jogosság esetén az ok elhárításáról intézkedni. A panaszbejelentés kivizsgálására szükség szerint más szakembert, intézményt is jogosultak vagyunk bevonni. Amennyiben a panaszról megállapításra került, hogy az nem jogos, azt a panaszt tevővel közölni kell, oly módon, hogy a válaszadásával egyidejűleg a probléma kezelésére tanácsot adjon.

5.  A gyermekvédelmi munka megszervezése, ellátása

 

Az óvoda aktívan közreműködik a gyermekek erkölcsi, szociális és mentális veszélyeztetettségének megelőzésében, megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más szervezetekkel, személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

 

A gyermekvédelmi feladatok ellátása érdekében az óvodavezető a nevelőtestület javaslata alapján, gyermekvédelmi felelőst nevez ki. Gyermekvédelmi felelős csak az óvoda alkalmazásában lévő, megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező óvodapedagógus lehet. A gyermekvédelmi munka megszervezéséért, ellátásáért az óvodavezető felel. A nevelőtes­tület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák elősegítése, a gyer­mekvédelmi tevékenység folyamatos fejlesztése, a gyermekek veszélyeztetettségének megelő­zése, megszüntetése.

 

A nevelési év kezdetén a szülőket tájékoztatni kell a gyermekvédelmi felelős személyéről, elérhetőségéről, valamint fogadó órája időpontjáról.

 

Óvodánk gyermekvédelmi feladatait az óvoda Pedagógiai Programja rögzíti, mely meghatá­rozza az óvoda gyermekvédelmi rendszerét, a gyermekvédelem célját, feladatait, a tevékenység sikerkritériumait. Az óvoda Házirendje szabályozza a gyermekvédelem rendjét.

5.1.     Az óvodavezető gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai

-          A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai felvételének biztosítása.

-          A problémák, tünetek felismerése.

-          Szükség esetén szakember, szakszolgálati segítség igénylése.

-          A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése.

-          A támogatások biztosítása, a támogatáshoz jutás segítése.

-          A Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi rendszer szakembereivel való kapcsolat-tartás, együttműködés.

-          A gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változások figyelemmel kísérése.

5.2.        A gyermekvédelmi felelős feladata

 

-          Az óvodapedagógusok és a szülők jelzése alapján megismert veszélyeztetett gyermekeknél családlátogatáson megismeri a gyermek családi környezetét.

-          A gyermekek bántalmazása vagy egyéb veszélyeztető tényező megléte esetén a Gyermekjó­léti Szolgálat értesítése.

-          Egészségnevelési, családi programok ajánlása.

-          Szükség esetén intézkedés kezdeményezése, tájékoztatás nyújtása a szülők és a pedagógusok részére.

-          Kapcsolattartás a különböző külsős intézményekkel, mint pl.: Családsegítő Központ, Gyermek­jóléti Szolgálat, Városi Gyámhivatal.

-          A csoportban dolgozó óvodapedagógusok gyermekvédelmi tevékenységének segítése.

 

A szülők tájékoztatása az intézményben és a csoportokon keresztül történik. Itt tájékozódhatnak a gyermekvédelemmel összefüggő elérhetőségekről, illetve az óvodai gyermekvédelmi felelős elérhetőségéről is. Az óvodai csoportok szülői értekezletein elhangzó tájékoztatás alapján, valamint az átvett példányok által ismerhetik meg a szülők a Házirendet, az étkezéssel összefüggő kedvezményeket, valamint annak igénylési módját, és lehetőségét.

6.      A gyermekek közössége

 

Az azonos csoportba járó gyermekek óvodai csoportközösséget alkotnak. A csoportközösséget kettő fő óvodapedagógus vezeti. A gyermekcsoport létszáma tör­vényileg szabályozott, maximum 25 fő. Ettől eltérni csak a fenntartó engedélyével lehet.

Az óvodában 5 vegyes életkorú gyermek csoport működik. Elnevezésük: Szivárvány, Hajnalcsillag, Palánta, Százszorszép, Gyertyaláng.

6.1.     Az óvodai felvétel, átvétel, óvodai jogviszony létesítése

 

Az óvodába a gyermekek felvétele, átvétele jelentkezés alapján történik. Az óvodai beiratkozás idejét és módját a fenntartó határozza meg: a nevelési évre vonatkozóan a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai jelentkezésének határidejéről, a tárgyévet megelőző év december 31-ig hoz határozatot. A határozatot az óvodavezető az óvodai jelentkezés időpontja előtt legalább harminc nappal köteles nyilvánosságra hozni.

A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. A felvételi bizottság tagjai: óvodavezető, vezető-helyettes, szakmai munkaközösség vezető. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Az óvodavezető az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról, 15 munkanapon belül – a formai és tartalmi követelményeknek megfelelően- a döntést megalapozó indokolással, határozatban, írásban értesíti a szülőt, illetve másik óvodából való átvétel esetén indoklás nélkül értesíti az előző óvoda vezetőjét is. A szülő a határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül egyéni érdeksérelemre hivatkozva felül bírálati kérelem, jogszabálysértésre hivatkozással törvényességi kérelmet nyújthat be írásban a Tiszántúli Református Egyházkerület Elnökségének (4026 Debrecen, Kálvin tér 17.) címezve az óvoda vezetőjénél.

Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt.

 

6.1.1. A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok:

- óvodai jelentkezési lap

- a gyermek születési anyakönyvi kivonata,

- lakcímet igazoló hatósági igazolvány, TAJ kártya,

- a szülő (gondviselő) személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványa,

- a gyermek oltási könyve, annak igazolására, hogy a kötelező oltásokat megkapta.

- református lelkipásztori ajánlás

 

Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. Ha a gyermek óvodát vált, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. Az óvoda törli az óvodába felvettek nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek óvodai jogviszony megszűnt.

Az óvodai nevelés a gyermek 2,5 éves korától kezdődhet a jogszabályi feltételek megléte esetén, és az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig tart. A 2,5 éves gyermekek csak abban az esetben vehetők fel, amennyiben már minden 3 éves és annál idősebb gyermek óvodai elhelyezése megtörtént, és a felvétel napjától számított 6 hónapon belül betölti a 3. életévet.

 

 

 

 

6.1.2. Felvételi eljárás rend

 

A nevelési év folyamán a hivatalosan kiírt jelentkezés előtt, az óvodavezetőhöz fordulhatnak a jelentkező szülők, és általános tájékoztatást kérhetnek.

  1. A hivatalosan kiírt óvodai jelentkezés során a szülők gyermekükkel együtt érkeznek az óvodába, ahol az óvodavezető felveszi adataikat a felvételi előjegyzési naplóba, ekkor kerül sor az Óvodai Jelentkezési lap kitöltésére. A felvételről/elutasításról a szülőt az óvodavezető írásban értesíti. A felvételt nyert gyermeküket a szülők beíratják - a fenntartó által meghatá­rozott időpontban - az óvodába.
  2. A felvételi elbírálásnál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe:

-      testvér jár, vagy járt-e a Református Kollégium Óvodájába

-      testvérei járnak-e a Kollégium valamely tagozatára

-      szülei dolgoznak-e a Kollégium valamely tagozatán

-      lelkészi ajánlás bemutatása

-      halmozottan hátrányos helyzet tényének igazolása

 

2015.09.01-től a gyermek ab­ban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik évét betölti, a nevelési év kezdő nap­jától legalább napi négy órában, óvodai foglalkozáson köteles lesz részt venni. Az Nkt. 8. § értelmében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével – a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indo­kolja.

6.1.3.                     Az új gyermekek fogadása

Az óvodába felvett gyermekeket a nevelési év kezdő napjától, szeptember 1-től folyamatosan fogadja az óvoda.

6.1.4.                    Az óvodai elhelyezés megszűnése

Az Nkt.53§. (1) bekezdésének értelmében megszűnik az óvodai elhelyezés, ha:

a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján;

b) a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására

c) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján

d) az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesítő gyermek eléri a tanköteles kort.

Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megszűnik.

 

Megszűnik az óvodai elhelyezés akkor is, – a köznevelési törvény 74. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – ha a gyermek az óvodából igazolatlanul tíznél több napot van távol, feltéve, hogy az óvoda a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. Kivéve ez alól az a gyermek, aki halmo­zottan hátrányos helyzetű, illetve akit a gyámhatóság intézkedésére vették fel az óvodába.

 

A gyermek óvodai jogviszonyának megszűnéséről az óvoda, írásban értesíti a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét.

6.1.5.                     A gyermekek kötelességei és jogai

  • 2015. szeptember 1-től minden 3 évet betöltött gyermek köteles intézményes

nevelésben részt venni, ez időpontig 5 éves kortól.

  • A nevelési, oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék. Óvodai napirendjét életkorának megfelelően alakítsák ki. Biztonsága érdekében az óvodában tartózkodása ideje alatt végig óvodapedagógus felügyelete alatt álljon.
  • A gyermek emberi méltóságának és személyiségének tiszteletben tartása érdekében nem vethető alá embertelen, megalázó büntetésnek, testi fenyítésnek zaklatásnak. Ide tartozik az étel erőltetése, a levegőztetés megvonása is. A gyermeket közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés nem érheti.
  • A gyermekek joga, hogy képességeinek, érdeklődésének megfelelő nevelésben részesüljön.
  • Állapotának, személyes adottságának megfelelő ellátásban, rehabilitációs célú gondozás­ban, életkorától függetlenül pedagógiai szakszolgálat segítségében részesül­jön.
  • A gyermekek cselekvési szabadságát, családi élethez, magánélethez való jogát az óvoda nem korlátozhatja, de a gyermek e jogának gyakorlása közben nem veszélyeztetheti saját, illetve társai, az óvoda alkalmazottainak egészségét, testi épségét. Nem akadályozhatja viselkedésével a többiek művelődéséhez, fejlődéséhez való jogát.
  • A gyermek életkorának és fejlettségének megfelelően, a napirendben és a házirendben megfogalmazottak szerint vegyen részt saját környezetének és az általa használt játékok, eszközök rendben tartásában.

 

7.  A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

 

Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel. Intézményünk részt vesz – lehetőség szerint – a különböző városi és egyházi rendezvényeken, eseményeken, elősegítve ezzel is az óvodáról kialakított pozitív képet. Az intézményvezető a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtet.

 

7.1.  A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletére vonatkozó feladatellátás alapja a fenntartó és az egészségügyi szolgáltató által megkötött megállapodás tartalma.

A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi–lelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az óvoda mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Az intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen az óvodapedagógusok az intézményben végzett tevékenységet úgy szervezik, hogy az a gyermek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.

 

7.1.1.    Az óvoda-védőnő feladatai

A nevelési intézmény védőnője által önállóan ellátandó feladatok:

(az iskola-egészségügyi ellátásról szóló módosított 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 3. számú melléklete alapján)

  • Szülői értekezleten való részvétel: szülők tájékoztatása az óvoda-védőnői feladatokról, a területi védőnő által a védőnői tanácsadóban végzett korhoz kötött szűrővizsgálatokról és azok jelentőségéről/fontosságáról, fertőző betegségekről, szezonális megbetegedésekről, védőoltásokról, tetvesség elleni védekezésről. Felkérésre szülők számára egészségfejlesztő előadások tartása.
  • Az éves munkatervhez a védőnői feladatok összeállítása, egyeztetése a nevelési intézmény egészségnevelési programjában meghatározott feladatok figyelembevételével – havonkénti bontásban.
  • A gyermekek személyi higiénéjének ellenőrzése.

A feladatellátás alapja: az Országos Epidemiológiai Központ 3. MÓDSZERTANI LEVELE a tetvesség elleni védekezésről (2012. augusztus 10.).

Alkalmak száma: nevelési évenként 3 (kötelező érvényű a teljes óvodai létszám szűrése negyedévi gyakorisággal, ill. az óvoda külön kérése, jelzése alapján szükség szerint).

  • Adatszolgáltatási/jelentési kötelezettség: negyedévente.

Ismételten vagy nagymértékben tetves/serkés gyermek esetében: 24 órán belülküldendő: a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete címére (4028 Debrecen Rózsahegy u. 4.), majd 2 hét múlva az ellenőrző vizsgálat eredményéről.

Szükség esetén óvoda-védőnő jelzése a területi védőnő felé (családlátogatás,

intézkedés kezdeményezése céljából)

  • Elsősegélynyújtás (kizárólag a rendelkezésre állás ideje alatt).
  • Az orvosi vizsgálatok előkészítése szükség esetén (pl. járvány).
  • A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése szükség esetén (pl. járvány).
  • Egészségnevelés: az egészséggel kapcsolatos alapismeretek átadása - személyi higiéné, egészséges életmód (táplálkozás, fogápolás, öltözködés, stb.), betegségek megelőzése, környezetvédelem.
  • Az óvoda felkérésére egészségnapon való védőnői részvétel (munkáltatótól hivatalos óvodavezetői felkérés szükséges).
  • Környezet higiénés ellenőrzés: tanévenként 2 alkalommal – közegészségügyi-járványügyi hiányosság észlelése estén jelzés az intézményvezető felé (szükség esetén intézkedés kezdeményezése az egészségügyi hatóság felé).
  • Óvodások egészségügyi törzslapjával kapcsolatos szakmai ajánlás:

-          tárolás (adatvédelmi szabályok betartása),

-          költözés esetén a törzslapküldés szabályainak betartása (kikérővel történhet),

-          a beiskolázás előtt a törzslap és egyéb egészségügyi dokumentumok továbbításával kapcsolatos szakmai szabályok betartása (szülő közvetítésével nem történhet).

Kapcsolattartó: óvodavezető. Feladata biztosítani a munkafeltételeket, gondoskodni a gyermekek felügyeletéről, vizsgálatokra való előkészítéséről, a szülők tájékoztatásáról.

A kapcsolat tartalma: az óvoda felkérésére szakértőként közreműködik, a gyermekek egészségügyi ellátását és az egyéb óvoda-egészségügyi feladatokat az óvodavezetővel egyeztetett rend szerint, együttműködve végzi. A védőnő feladatkörébe tartozó feladatokat az 51/1997. (XII. 18.) NM- rendelet szabályozza.

A kapcsolat formája: egészségügyi vizsgálat, szűrés, beutalás kezelésre.

Gyakoriság: nevelési évenként a feladatra szóló megállapodás tartalma szerint.

7.2.    Pedagógiai szakszolgálatok

HBM Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet (Székhely: 4029 Debrecen, Monti E. u.7.).

Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény debreceni Tagintézménye

(4025 Debrecen Miklós u. 19/4.)

Kapcsolattartó: az óvoda vezetője

A kapcsolat tartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben.

A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való részvétel.

Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a pszichológus, logopédus és óvónők jelzése alapján szükség szerint.

 

7.3.    Pedagógiai szakmai szolgáltatók

Református Pedagógiai Intézet (Székhely: 1146. Budapest, Abonyi utca 21.).

Kapcsolattartó: az óvoda vezetője, illetve a szakmai munkaközösség vezetője.

A kapcsolat tartalma: a pedagógusok szakmai ismereteinek frissítse, bővítése, valamint szaktanácsadói szakmai segítés.

A kapcsolat formája: továbbképzések, konferenciák, konzultációk, szaktanácsadói hospitálás, szaktanácsadói javaslat.

Gyakoriság: nevelési évenként meghirdetett időpontokban és gyakorisággal.

7.4.            A logopédus

A logopédus szabályozott módon végzi a logopédiai ellátásra szoruló gyermekekkel való foglal­kozást, a diszlexia szűréseket.

Feladata: A szülői engedélyek megléte mellett az óvodába járó gyermekek szűrővizsgálata, a logopé­diai foglalkozások órarendjének kialakítása. Együttműködés az ellátandó gyermekek óvodapedagógusaival. Kapcsolattartás az óvodavezetőjével.

Szülők tájékoztatása a gyermekek fejlődéséről, fogadóóra tartása az óvoda épületében.

A nevelési év végén összegző értékelés készítése, melyről tájékoztatást ad az óvoda vezetőjé­nek és a nevelőtestületnek. Speciális módszerekkel fejleszti a beszéd-, hang-, nyelv- és kommunikációs zavarban szen­vedő gyermekeket. Segíti a beszédzavaros gyermekek szüleit a nevelésben, az óvónőkkel aktívan együttműködik, tanácsokat ad.

Munkáját is az óvodavezető utasításai alapján végzi. Az óvoda vezetője ellenőrzi az órarend szerinti feladatellátását, konzultáció révén, a foglalkozásokon résztvevő gyermekek fejlődését.

 

7.5. Gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, gyámügyi hivatal

DMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központja (Székhelye: 4026 Debrecen, Mester u. 1. sz.).

Kapcsolattartó: óvodavezető, illetve egyeztetést követően a gyermekvédelmi felelős.

A kapcsolat tartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása.

A kapcsolat formája, lehetséges módja: esetmegbeszélésen, előadásokon, rendezvényeken való részvétel, segítség kérése, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség védelme miatt ez indokolt. A kapcsolattartás lehetséges módja: értesítés, eset-megbeszélés, konzultálás, előadásra, illetve rendezvényre meghívás.

  • a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése – ha az óvoda a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja
  • amennyiben további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen
  • esetmegbeszélés – az óvoda részvételével, a szolgálat felkérésére
  • szülők tájékoztatása révén (a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése), lehetővé téve a szolgálat közvetlen megkeresését.

Gyakoriság: szükség szerint.

 

7.6.   Általános iskola

 

Az óvodavezető és az óvodapedagógusok rendszeres kapcsolatot tartanak fenn elsősorban A Debreceni Református Kollégium Általános Iskolájával, és a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskolájával. Évente kerülnek meghatározásra az óvodai, illetve az iskolai beilleszkedés megkönnyítése érdekében szervezendő kölcsönös látogatások, közös programok.

 

Kapcsolattartó: az óvodavezető, illetve az általa, az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus. A kapcsolat tartalma: a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda–iskola átmenet megkönnyítésével, információk továbbítása a szülőknek. A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum, rendezvényeken való részvétel. Gyakoriság: tanítónői látogatás az óvodába az iskolai beiratkozás előtt.

 

7.7.   Bölcsőde

 

Kapcsolattartó: az óvodavezető, illetve az általa, az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus. A kapcsolat tartalma: a gyermekek óvodai beilleszkedésének segítése a bölcsőde–óvoda átmenet megkönnyítésével. A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, illetve az óvodánkba érkező, bölcsődéből jövő gyermekek esetében, az érintett bölcsődével való kapcsolatfelvétel szükség esetén.

Gyakoriság: igény esetén, látogatás nevelési évenként az óvodai jelentkezés előtt és a beszoktatást követően.

7.8.  Fenntartó

 

Az óvoda folyamatos és zavartalan működése érdekében fontos és szükséges a Tiszántúli Református Egyházkerülettel, mint fenntartóval való folyamatos kapcsolattartás. Ennek biztosításáért az óvodavezető a felelős. Az óvoda pedagógiai munkájáról, gazdálkodásáról, a működése során történt legfontosabb eseményekről rendszeresen beszámolót készít a fenntartó által meghatározott formában és részletezettséggel. Az óvodavezető köteles az óvoda gazdálkodását, működését érintő valamennyi információt, iratot a fenntartónak eljuttatni. Az egyházi vagy állami részről kért adatszolgáltatások másolatait meg kell küldeni a Tiszántúli Református Egyházkerület Tanügyi Hivatalának és a Magyarországi Református Egyház Zsinata Oktatási Irodájának.

 

Kapcsolattartó: óvodavezető. A kapcsolattartás tartalma: az óvoda optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, az intézmény érdekeinek képviselete. A kapcsolattartás formája: vezetői értekezletek, igazgatótanács-ülések, egyházkerületi rendezvények, központi ünnepségeken való intézményi képviselet, munkamegbeszélések, adatszolgáltatás, írásos beszámoló.

7.9.Gyermekprogramokat ajánló kulturális intézmények, szolgáltatók

Debreceni Református Kollégium Múzeuma (Székhely: 4044 Debrecen, Kálvin tér 16.), valamint

a városban működő kulturális intézmények (pl: Vojtina Bábszínház, Tímár ház-kézműves ház).

Kapcsolattartó: az óvodavezető által az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus.

A kapcsolat tartalma: színvonalas gyermekműsorok, előadások szervezése, lebonyolítása: Bábszínház, A DRK Múzeuma óvodás korú gyermekeknek szóló programjai. Családi délután és Szülői Fórum programjának szervezése.

A kapcsolat formája: intézményi programok szervezése, intézményen kívüli kulturális programok látogatása, illetve ajánlása a szülőknek.

Gyakorisága: az adott nevelési évre szóló munkatervben meghatározva, a szülői szervezet véleményének kikérésével.

 

7.10.  A Debreceni Református Kollégium Óvodájáért Alapítványi kuratórium

 

Kapcsolattartó: óvodavezető.

A kapcsolat tartalma: a nevelőtestület és a szülői szervezet tájékoztatása az alapítvány munkájáról.

Gyakoriság: nevelési évenként a kuratórium és az intézményi igények alapján.

7.12.  Az óvoda és a református gyülekezet kapcsolata

Óvodánk rendszeres kapcsolatot ápol a Debrecen-Kossuth utcai Református Egyházközséggel, valamint a Debreceni Református Egyházmegye gyülekezeteivel is kapcsolatot tart fenn. A gyülekezetek lelkipásztorai adják a református lelkipásztori ajánlólevelet azoknak a szülőknek a részére, akik gyermeküket keresztyén szellemben szeretnék neveltetni óvodánkban.

Kapcsolattartó: óvodavezető. A kapcsolat tartalma: Templomban családi istentiszteletek tartása a gyülekezet közösségében, ahol a család és az óvoda valamennyi munkatársa jelen van. Egyházi ünnepeink közös megünneplése, áhítatok tartása, különféle területen önkéntes szolgálat. Gyakoriság: nevelési évenként a keresztyén ünnepkör ciklikussága mentén.

 

 

  1. 8. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az

intézménnyel

8.1. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása

8.1.1. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely a gyermek érkezésekor- a gyermek átöltöztetéséhez és óvónőnek felügyeletre átadásához-, valamint a kísérő távozásához szükséges, illetőleg a gyermek távozásához- a gyermek óvónőtől való átvételéhez, átöltöztetéséhez-, szükséges időtartamra.

Ezekben az időpontokban, az intézmény dolgozói meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet.

 

8.1.2. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint minden más személy. A külön engedélyt az óvoda vezetőjétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint, egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Az óvoda bejárati kapuját reggel 9-órától 14-óráig zárva kell tartani, csengetésre az óvodatitkár, vagy egy dajka köteles kaput nyitni.

Az óvodába belépőt meg kell kérdezni, hogy milyen ügyben jelent meg, és az óvodavezetői iroda elé kell kísérni, és gondoskodni kell arról, hogy a megfelelő célszemély minél előbb az idegen rendelkezésére álljon.

Az óvodába belépő idegent egyedül hagyni nem szabad, távozásakor a kapuig kell kísérni. Idegenek az óvoda területén akkor tartózkodhatnak, ha a felelős vezető arra engedélyt ad. A fenntartói, a szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel egyeztetve történik. Az óvodai csoportok is foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi.

Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni a szülőnek, a gondviselőnek az óvoda által tartott értekezletekre, meghívott programokra való érkezésekor, valamint a meghívottaknak az óvoda valamely rendezvényén való tartózkodásakor.

 

8.2.   Ügynökök, üzletkötők, kereskedők belépésének, benntartózkodásának

szabályai

Belépésüket kötelező módon jelezni kell az óvodavezetőnek. Benntartózkodásuk, tevékenységük vezetői engedélyhez kötött, aki döntése meghozatalában kötelező módon veszi figyelembe az intézmény jellegét. Az intézmény vezetője engedélyezheti kereskedők belépését, benntartózkodását

-          jótékonysági programokon

-          ünnepkörökhöz kötődő gyermekkönyv terjesztésekor

-          az óvoda dologi beszerzéseihez kötődő ajánlatok megismerésekor (játék, vizuális eszközök, könyv)

A benntartózkodás kizárólag az óvodavezető által jelölt helyiségben történhet. A belépés, benntartózkodás engedélyezése minden esetben előzetesen egyeztetett időpontban, megfelelő információk beszerzését követően valósulhat meg. Alkalmi ügynökök, kereskedők belépése, benntartózkodása TILOS!

 

 

 

 

  1. 9. Az óvoda védő, óvó előírásai

9.1.  Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

Az óvodavezető feladata az egészségügyi felügyelet és a rendszeres orvosi vizsgálatok megszervezése. Az óvoda egészségügyi ellátását az Egészségügyi Járóbeteg Központ Nonprofit Kft. biztosítja. Az óvoda-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Debreceni Kistérségi Népegészségügyi Intézete végzi. Az óvodavezető biztosítja az egészségügyi munka feltételeit. A kapcsolattartást az óvodavezető biztosítja az óvodát ellátó orvossal és az óvodát ellátó védőnővel. Az iskolai beiratkozás előtt kötelező egészségügyi vizsgálatokat a gyermekorvos a rendelőjében végzi a szülő felügyelete alatt. A kötelező védőoltások az óvodában nem adhatók be.

Az óvodába járó gyerekek intézményen belüli rendszeres egészségügyi felügyeletét a védőnő nevelési évenként az éves munkatervben meghatározott időpontban látja el.  Rendszeresen ellenőrzi a gyermekek személyi higiéniáját, fej tetvességi vizsgálatot végez. A kötelező védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatokat elvégzi. Az óvodai környezet higiénés ellenőrzésében, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében részt vesz. Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel, Családsegítő Szolgálattal, Gyermekjóléti Szolgálattal, Rehabilitációs Központtal, a gyógytestnevelést szervező intézménnyel. Munkaidejét munkáltatója határozza meg. Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendjére vonatkozó szabályozást az óvoda Házirendje tartalmazza.

A dolgozók munkaköri alkalmassági vizsgálatát az intézmény üzemorvosa látja el rendszeresen.

9.2.  A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok

Az óvoda minden dolgozójának a köznevelési törvényben meghatározott feladatát képezi, az, hogy a rábízott gyerekek részére az egészséges testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az óvodában, a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. Az óvodás korú gyermekek számára közölt (életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően) balesetvédelmi ismeretek témáját az óvodai csoportnaplóba is be kell jegyezni. Az óvodapedagógusnak rendszeresen, napi szinten kell a balesetvédelem kapcsán a szükséges ismereteket, csoportjára vonatkozó aktuális szabályokat betartani és betartatni.

Az óvodai életre vonatkozó szabályok a nem óvodás testvérekre is vonatkoznak az óvoda területén, így azok betartása a szülők jelenlétében is elvárás.

Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott (az MSZ EN 1176-(1-7) és az (MSZ) EN 1177 szabványokban meghatározott biztonságtechnikai követelményeknek megfelelő eszközök) játékot vásárolhat. Az óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot, használati utasítást áttanulmányozni és az alkalmazás során betartani.

Óvodába lépéskor a szülők írásban nyilatkoznak arról, hogy ki viheti el az óvodából a gyermeket (Nyilatkozat gyermek elvitelről, illetve Eseti nyilatkozat gyermek elvitelről).

Az óvoda felügyeleti kötelezettsége a belépéstől az intézmény jogszerű elhagyásáig terjed, illetve az óvodán kívüli programok időtartamára áll fenn.

 

Az intézmény vezetőjének felelőssége

 

  • hogy az óvodában keményforrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető,
  • hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet,
  • hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az aljzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével,
  • hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be,
  • hogy a játékok, foglalkozási eszközök vásárlásakor csak megfelelőségi jellel ellátott termékeket szerezzenek be,
  • hogy az udvari játékok folyamatos karbantartása, időszakos szabványossági felülvizsgálata megtörténjen,
  • a gyermekbalesetek megelőzése érdekében az óvodavezető és a munkavédelmi felelős feladata a gyermekekkel foglalkozó valamennyi alkalmazott figyelmét felhívni a veszélyforrásokra (csoportszoba, udvar, séták, kirándulások, játékeszközök stb.) valamint a bekövetkezett baleset utáni eljárással kapcsolatos szabályok megfogalmazása, a teendők ismertetése,
  • a veszélyekre figyelmeztető jelzéseket, táblákat, hirdetményeket az érintett helyiségekben jól látható helyre kell kifüggeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell,
  • évente az óvoda egész területét átfogó bejárással, a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából fel kell mérni.

 

Az óvodai alkalmazottak felelőssége

  • Mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére.
  • A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá.
  • A gyermekek testi épségét veszélyeztető (szúró, vágó stb.) tárgyak otthonról ne kerülhessenek az óvodába.
  • A foglalkozásokra általuk készített és használt eszközök megfeleljenek a biztonsági előírásoknak.
  • Javaslatot tegyenek az óvoda épülete és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére.
  • Munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére.
  • Veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják.
  • Azonnali veszélyelhárítás szükséges a baleset megelőzése érdekében minden területen!

 

 

 

9.2.1. Az óvodapedagógusok feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés,

vagy rosszullét esetén

A sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost, mentőt kell hívni. A balesetet, sérülést, okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni, a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az óvoda vezetőjének és a szülőnek.

 

Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni.

 

Az intézményben bekövetkezett gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A gyermekbalesetek jelentésének módját a 20/2012. EMMI rendelet határozza meg. A gyermekbalesetek jegyzőkönyvezése és nyilvántartása az óvodavezető feladata.

A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős államtitkár által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a kiskorú gyermek szülőjének. A jegyzőkönyv egy példányát az óvodában meg kell őrizni.

Nem súlyos balesettel kapcsolatos feladatok:

-        a baleset körülményeinek kivizsgálása

-        jegyzőkönyvkészítés

-        bejelentési kötelezettség teljesítése.

Súlyos balesettel kapcsolatos további előírások:

-        azonnali jelentési kötelezettség a fenntartó felé

-        legalább középfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkező személy bevonása a baleset körülményeinek a kivizsgálásába.

A baleset körülményeinek kivizsgálásánál biztosítani kell a szülői szervezet képviselőjének részvételét.

 

 

9.2.2.  Az intézmény nem pedagógus alkalmazottjainak feladata

A munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére. A veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják (karbantartó helyiség, tisztító szertár, tisztító szekrény). A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgokat csak a munkáltató engedélyével viheti be.

A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítéséért az óvodavezető felel. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell a fenntartónak.

Az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az óvoda munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata, Tűzvédelmi Szabályzata, Kockázatbecslés értékelés szabályzata tartalmazza. Az óvoda Házirendje rögzíti a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó szabályokat, az intézményi óvó-védő előírásokat.

 

9.3.   A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése

Az óvodában minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a Munkavédelmi Szabályzatot. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden nevelési év indulásakor tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart a Debreceni Református Kollégium Óvodájának munkavédelmi felelőse. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt a munkavállalók aláírásukkal igazolják.

 

9.3.1. Nevelési időben szervezett óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok

 

Az óvodapedagógusoknak lehetőségük van óvodán kívüli programok szervezésére is:

 

-        kirándulás, séta

-        színház, múzeum, könyvtár, kiállítás látogatás

-        sport programok

-        iskolalátogatás stb.

 

Az óvodavezető tájékoztatása: A tervezett foglalkozás, kirándulás előtt 3 munkanappal szóbeli tájékoztatást kell adni az óvodavezető részére a kirándulás feltételeiről.

9.3.1.1. Az óvodapedagógusok feladatai:

 

A szülők tájékoztatása: A szülői nyilatkozatok, engedélyek beszerzése a nevelési év elején tör­ténik. A szülők írásban nyilatkoznak, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekük az óvodán kívül szervezett programokon részt vegyen. Ezt a dokumentumot át kell adni az irattár részére. A csoportok hirdetőtábláin keresztül, a kitűzött havi program keretében kell az ismétlő tájékoz­tatást megadni a szülők felé. Az éves programterven kívüli egyéb foglalkozások szervezésekor – az esedékesség előtt 3 nappal – az előbbiek szerint kell eljárni a szülő tájékoztatásában, az engedély megszerzésében.

A csoport faliújságján tájékoztatják a szülőket a program helyéről, indulási és érkezési időpontjáról, az útvonalról, a közlekedési eszközről.

Az óvodapedagógusoknak az óvodai foglalkozásokon a gyermekekkel ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a különböző veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az ismertetés tényét az óvodapedagógus a csoportnaplóban köteles dokumentálni.

Különleges előírások: a programhoz a gyermeklétszámnak megfelelő kísérőt kell biztosítani. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről.

 

9.3.1.2. Az óvodavezetői engedélyezés feltételei:

 

  • 25 fős gyermek-csoportnál a kíséretet két óvodapedagógus, egy dajka és a pedagógiai asszisztens látja el, azon felüli létszám esetén plusz 1 fő szükséges.
  • az óvodai csoport felkészítése a programra: közlekedési-sétálási szabályok átbeszélése, a programon való kívánt viselkedési-magatartási formák, illemszabályok felelevenítése.
  • a szülői engedélyek megléte, megfelelősége.

 

 

9.3.2.  A szülői igények alapján szerveződő önköltséges szolgáltatásokon való részvétel szabályai

A foglalkozásokat úgy kell megszervezni, hogy a külön szolgáltatáson való részvétel ne gátolja meg a gyermekeket abban, hogy az óvoda által biztosított alapszolgáltatásban részt vegyenek.

A külön programok választásáról a szülő dönthet. A foglalkozások az erre kijelölt helyen (tornaszoba) tarthatók. A térítési díjat a szolgáltatást nyújtó személy szedi be.

A szülő év elején nyilatkozhat arról, hogy mely foglalkozásra szeretné gyermekét járatni:

-          a szülő önkéntes elhatározásán alapuló előzetes, írásos nyilatkozatban közli, hogy gyermeke felügyeletét a tanfolyam idejére, olyan személyre bízza, aki nem az óvoda alkalmazottja

-          tudomásul veszi, hogy ezen idő alatt az óvodát nem terheli felelősség

-          a vezető és a szolgáltatást nyújtó közötti együttműködés feltételeit meghatározó dokumentum elkészítése vezetői feladat.

A tanfolyamokkal kapcsolatban az intézmény semmilyen kötelezettséget nem vállal.

Az óvodában bármilyen külső szolgáltatást csak pedagógus végzettségű személy tarthat. A szolgáltatásnak tartalmában és megvalósításában is keresztyén értékrendünkhöz és pedagógiai programunk alapelveihez kell illenie.

 

9.3.3. Az óvodai alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos szabályok

-        Az intézmény valamennyi alkalmazottjának érvényes munkaköri alkalmassági orvosi véleménnyel kell rendelkeznie.

-        A HACCP előírások betartása és betartatása minden alkalmazott felelőssége.

-        Az intézmény egész területén tilos a dohányzás!

-        Az intézményen belül és az óvoda által szervezett rendezvényeken szeszesital fogyasztása tilos!

-        A közétkeztetés, a higiénés helyzet egészséges életmódot támogató intézményi munkarend kialakítása és gyakorlati megvalósítása minden alkalmazott feladata.

 

10. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai

 

Az intézményben reklámtevékenységet folytatni tilos, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, vagy társadalmi, közéleti, kulturális tevékenységgel függ össze.

A reklámtevékenység engedélyeztetése:

A megengedett jellegű reklám, szórólap elhelyezését minden esetben az óvodavezető, vagy a vezető helyettes jóváhagyása után lehet az óvodában kifüggeszteni. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult.

10.1. Az intézményi hirdetőtábla használatának szabályai

A földszinten található két hirdetőtáblára csak az intézmény vezetője által megbízott személy tehet ki hirdetményeket. Minden hirdetményen szerepelnie kell az óvoda körbélyegzőjének. Szülő, illetve más idegen személy nem tehet ki hirdetést a faliújságra a vezető engedélye nélkül. A vezető, illetve a vezető helyettes, illetve az óvodatitkár kötelessége a hirdetőtábla rendszeres napi ellenőrzése.

 

11.  Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

 

Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

  • a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.)
  • a tűz,
  • a robbantással történő fenyegetés.

Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni.  A szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről az óvodavezető dönt. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős még az óvodatitkár.

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell

-         az óvoda vezetőjét

-         az óvoda fenntartóját

-         tűz esetén a tűzoltóságot

-         robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget

-         személyi sérülés esetén a mentőket

-         egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az óvodavezető szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az óvodavezető vagy az intézkedésre jogosult felelős dolgozó utasítására az épületben tartózkodó személyeket sajátos, felhívó jelzéssel („bombariadó”, „tűz van!”) értesíteni, riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv alapján kell elhagyniuk.

 

A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek óvodapedagógusa a felelős.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:

 

-         Az épületből minden gyereknek távoznia kell!

-         A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!

-         A kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor az óvodapedagógusnak meg kell számolnia a gyermekeket!

-         A helyszínt és a veszélyeztetett épületet, a pedagógus hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben.

 

Az épület kiürítése, a gyermekek elhelyezése a Tűzriadó tervben rögzítettek szerint történik. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Bombariadó Terv” tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az óvoda vezetője a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a tűz és munkavédelmi megbízott felel. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek.

 

12. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

 

12.1.  Óvodai ünnepek és hagyományok ápolása

Az ünnepek, megemlékezések, mindenkor a gyermek életkori sajátosságaihoz igazodnak. Az óvodai megemlékezések, a nemzeti és egyházi, valamint az egyéb ünnepek megünneplésének rendjét és módját a pedagógiai program, jelen szabályzat, időpontját a nevelési év rendjére vonatkozó éves munkaterv határozza meg, melyet az óvoda évente, a közzétételi listában, elektronikus formában az óvoda honlapján is megjelentet.

A hagyományok ünnepek, ápolása elválaszthatatlan a gyermekek sokoldalú személyiségfejlesztésétől, érzelmi életük gazdagításától. Megalapozzák a szűkebb és tágabb környezethez fűződő pozitív viszony alakulását, a népi kultúra ápolását.  A felnőtt közösségekben hozzájárulnak az összetartozás, a kölcsönös megbecsülés értékeinek erősítéséhez.

Az ünnepélyek, megemlékezések a gyermekek nemzeti identitástudatának fejlesztésére, hazaszeretetük mélyítésére, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös tevékenység örömére, a közösség formálására szolgálnak. Az ünnepek, megemlékezések, a hagyományok ápolása, bővítése az intézmény jó hírnevének megőrzése az óvodai közösség minden tagjának kötelessége.

Az ünnepek magukba sűrítik egy - egy évszak jellegzetességeit. Mítoszaik, történeteik, hagyományos játékaik az embert, és az emberen túli összekapcsolódásának tökéletesre formált kifejezései, művészi átfordításai. Az ünnepek szépséget, ritmust, értelmet adnak a hétköznapoknak. Keresztyén óvodánkban az ünnepek az öröm, a hálaadás alkalmai gyermekeknek felnőtteknek egyaránt. Gyermekeinket segítenünk kell az ünnep átélésében, tapasztalják meg az ünneplés bensőségességét, a készülődés örömét, az átélés élményét.

 

12.1.1.  Óvodai hagyományok

A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának feladata, közösen gondoskodnak arról, hogy az óvoda hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az óvoda meglévő hírnevének megőrzése, növelése. A hagyományápolás eszközei:

- ünnepségek, rendezvények, az ünnepre hangolódás időszakai

- egyéb eszközök (pl. kiadványok, kiállítások)

A hagyományaink az óvoda minden dolgozóját, az ide járó gyermekeket, valamint a gyermekek szüleit is érintik.  A hagyományápolás érvényesülhet az egyházi és óvodai szimbólumok használatával, a gyermekek, felnőttek ünnepi viseletével, az óvoda belső dekorációjával, hangulati elemeivel.

Az óvoda nevét jelképező kakas-logó, illetve a fenntartó Tiszántúli Református Egyházkerület címerének megjelenítési formáit (pólón, levélen, meghívón, zászlón) lehetőség szerint alkalmazzuk.

Rendezvényeken, kirándulásokon, közös egyházi, óvodai ünnepeken a logo használatát szorgalmazzuk. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.

 

Alkalmazotti közösségünk hagyományai

  • Évnyitó nevelési értekezlet, minden év szept.01.-ig.
  • Évzáró nevelési értekezlet az óvoda minden év június 20-ig.
  • Szakmai napok, továbbképzések
  • Házi bemutatók szervezése
  • Adventi Jótékonysági Hangverseny
  • Családi nap
  • Egyházi ünnepek a templomban (Nagypéntek, Reformáció ünnepe)
  • Családi istentiszteletek
  • Névnapi és születésnapi megemlékezések
  • kirándulás

 

Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok

A gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok kialakítása, ápolása a nevelőtestület feladata.

A gyermeki élet hagyományos ünnepei, melyet valamennyi csoport megünnepel az intézményben:

  • A gyermekek név és születésnapjának megünneplése.
  • Évközi bábelőadások megszervezése.
  • Gyermeknapi rendezvény megszervezése.
  • Karácsonyváró délután az Advent időszakában.
  • Ajándékkészítés anyák napjára.
  • Farsangi mulatság megszervezése.
  • Jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése.
  • Kirándulások, séták, bábszínház látogatás.

 

Egyéb rendezvények, események szervezésére a munkaterv és a nevelési terv szerint kerül sor.

 

 

12.1.2.  Az egyházi év és az ünnepek, megemlékezések rendje

Megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza. Az ünnepek megszervezése, lebonyolítása a csoportokban az óvodapedagógusok feladata. Az óvodai szintű ünnepek megszervezése felelősök feladata, melyet szintén az éves munkaterv tartalmaz.

A gyermeki élet hagyományos ünnepei:

  • Advent
  • Mikulás
  • Karácsony
  • Farsang
  • Virágvasárnap
  • Húsvét
  • Pünkösd
  • Anyák napja
  • Gyermeknap
  • Évzáró közös délután a szülőkkel, elköszönés az iskolába lépőktől, Szeretetvendégség
  • Születés és névnap

 

Megemlékezések:

  • Március 15. (Nemzeti ünnep),
  • Október 31. (Reformáció ünnepe).

 

Fontos, hogy tudjunk és szeressünk együtt lenni, hogy az összetartozás érzése kialakuljon. Az adott ünnepeknél kiemelkedő szerepe van a ráhangolódásnak, a beszélgetéseknek, a készülődésnek, tudva azt, hogy hétköznap is lehet ünnepelni, és ünnepnapon is lehet hétköznapi módra élni. A kézművesség, a dalos játék, a verselés, a titok őrzése, mind-mind az ünnep méltó megünneplésének szerves részei.

 

 

 

13.    Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé

 

A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű tájékoztatás nyilatkozatnak minősül.

Nyilatkozattétel esetén az alábbi előírásokat kell betartani:

 

  • Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az óvodavezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult.
  • A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.
  • A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra, valamint az óvoda jó hírnevére és érdekeire.
  • Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.

 

14.    Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések

14.1.  Működési alapdokumentumok

  • Alapító Okirat
  • Pedagógiai Program
  • Szervezeti és Működési Szabályzat
  • Házirend
  • Éves Munkaterv

14.1.1. A működési alapdokumentumok elhelyezése

 

A 20/2012. (VIII:31.) EMMI rendelet 82.§-a alapján a felsorolt működési alapdokumentumok őrzése és nyilvános dokumentumként kezelése az óvodavezető feladata. Irattári elhelyezésük kötelező. Az óvoda hirdető tábláján olvasható az intézményi alapdokumentumok elhelyezésének rendje, illetve az azokról való tájékoztatás rendje.

A nyilvánosságot biztosítandó, az említett működési alapdokumentumok kihelyezése a következő helyekre történjen meg:

  • fenntartó székhelyén
  • intézményi honlapon
  • óvodavezetői irodában
  • KIR rendszerben.

 

A dokumentumokba betekinthetnek a pedagógusok, a szülők, és az intézménnyel jogviszonyban nem állók is. A dokumentumok elhelyezéséről és a szóbeli és írásbeli tájékoztatás megkérésének módjáról a szülők a nevelési év kezdésekor tájékoztatást kapnak az óvodavezetőtől.

Az óvoda lehetőséget biztosít arra, hogy a szülők az óvodai beiratkozás előtti is választ kapjanak kérdéseikre előre egyeztetett időpontban.

 

Tájékoztatás a Pedagógiai Programról:

 

A szülők bármely szülői értekezleten tájékoztatást kérhetnek az óvoda vezetőjétől, vezető-helyettesétől és a csoportos óvodapedagógusoktól a Pedagógiai Programról. A Pedagógiai Programmal kapcsolatos kérdéseket a nevelési év ideje alatt bárki, bármikor feltehet az óvoda vezetőjének, aki azokra, az ügyintézési határidőn belül érdemi választ ad. Ennek pontos időpontja a szülővel történő előzetes egyeztetés alapján kerül meghatározásra. Szóbeli érdeklődésre, szóbeli tájékoztatást kaphat az óvoda képviseletére jogosult személyektől. Írásbeli kérés a nevelési év ideje alatt bármikor benyújtható az óvodavezetőnek, óvodavezető- helyettesnek címezve, ők az ügyintézési határidőn belül írásbeli tájékoztatást nyújtanak. A Pedagógiai Program másolati példánya minden csoportban megtalálható, a szülők számára nyomtatott formában bármikor hozzáférhető.

 

Tájékoztatás a Házirendről:

Az óvodapedagógusok minden nevelési év első szülői értekezletén tájékoztatást adnak a Házirendről. Az újonnan felvett gyermekek szülei részére a Tájékoztató Szülőértekezlet alkalmával kerül átadásra a Házirend fénymásolt kivonatos példánya, az átvételt a szülő aláírásával igazolja. A Házirend megtalálható és hozzáférhető az óvodatitkári irodában (másolati példány) és az óvodavezetői irodában (eredeti példány) is.

 

14.1.2. Az internetes nyilvánosságra vonatkozó feladatok

 

A köznevelési törvény és annak végrehajtási rendelete írja elő, hogy amennyiben az intézménynek van honlapja, azon az alapdokumentumok közül mit kell nyilvánosságra hozni.

  • 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. § (1) pontja alapján a nevelési-oktatási intézményi közzétételi listában szereplő dokumentumok

a) a felvételi lehetőségről szóló tájékoztató,

b) a beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett csoportok száma,

c) köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és mértékét, továbbá nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is,

d) a fenntartó nevelési intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait,

e) a nevelési intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait,

f) a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával,

g) a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza.

 

A 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. § (2) pontja alapján az óvodai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza:

  • az óvodapedagógusok számát,
  • iskolai végzettségüket, szakképzettségüket,
  • a dajkák számát, a dajkák iskolai végzettségét, szakképzettségét,
  • az óvodai csoportok számát, az egyes csoportokban a gyermekek létszámát.

Az adatközlés időpontja: Az óvodavezető az adatokat az október 1-jei állapotnak megfelelően október 15.-ig kell, hogy továbbítsa a KIR részére, az intézményi jóváhagyott dokumentumokkal együtt. Tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, egyszer, az OSAP - jelentés megküldését követő tizenöt napon belül felül kell vizsgálni. A közzétételi lista kizárólag közérdekű statisztikai adatokat tartalmazhat.

 

14.1.3. Az elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

 

Óvodánk a Köznevelési Információs Rendszer (KIR) országos, elektronikus nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer révén elektronikusan előállított, és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz a 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papíralapú másolatát:

-          Intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása

-          Alkalmazottakra vonatkozó adatbejelentések

-          Óvodai jogviszonyra vonatkozó bejelentések

-          OSAP-jelentés

-          Alkalmazottak és gyermekek listája (október 1-jei állapot)

Az elektronikus úton előállított fenti dokumentumokat az intézmény pecsétjével és az óvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása és hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR alrendszerében, továbbá elektronikus adathordozón lementett formában tároljuk. Az adatokhoz kizárólag az óvodavezető által felhatalmazott vezető helyettes és az óvodatitkár férhet hozzá.

14.1.3.1.  Az elektronikus úton előállított papíralapú dokumentumok kezelési rendje

 

A tanuló- és gyermekbaleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével tartjuk nyilván. A jegyzőkönyv kitöltése, a jegyzőkönyv lezárása, a kinyomtatott példány aláírása kizárólagosan óvodavezetői hatáskör.

15.     Kiemelt munkáért járó kereset-kiegészítés megállapítására vonatkozó szempontok

 

A támogatás keretösszegét a költségvetési törvény tartalmazza. A támogatást a fenntartó az óvodában, pedagógus munkakörben engedélyezett létszámnak megfelelően határozza meg. Az óvoda egyéni arculatának, pedagógiai programjának megvalósítása érdekében kifejtett magas színvonalú többletmunkavégzés. Elismerése feladatfinanszírozással, kereset kiegészítésként minőségi bérpótlék formájában egy nevelési évre vonatkozóan adható. A konkrét személyekre vonatkozó döntés az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik, a nevelőtestület által elfogadott feltételek mellett.

Az óvodavezető határozott időre, vagy egyszeri alkalomra szólóan kereset-kiegészítéssel ismerheti el a kiváló teljesítményt, az átmeneti többletfeladatok ellátását, továbbá a teljesítményértékelés eredményét az alábbi szempontok figyelembevételével:

  • olyan folyamatos pedagógiai tevékenység, amely túlnő a csoportkereteken
  • továbbképzéseken, módszertani rendezvényeken, szakmai konzultációkon való részvétel, eredményeinek, szakmai tapasztalatainak magas színvonalú és hatékony intézményi hasznosítása,
  • az óvoda egyéni arculatának, jó hírnevének alakításában való aktív részvétel,
  • az intézményi Pedagógiai Program megvalósításában kifejtett magas színvonalú munka,
  • szakmai munka kiemelkedő szintű - hosszú távú - teljesítése,
  • többletmunka, többletfeladat vállalása, végzése
  • pályázatokon való aktív részvétel
  • publikálás
  • bemutatók tartása
  • új módszerek, ötletek kipróbálása, megvalósítása, továbbadása
  • belső ellenőrzések tapasztalatai
  • óvodapedagógusi tevékenységével emeli és erősíti az óvoda elismertségét
  • pályakezdők szakmai segítése
  • olyan munkában való részvétel, amely nem kapcsolódik a munkaköréhez

A kereset-kiegészítés mértékéről az óvodavezető dönt. A döntés-előkészítés folyamatában kikéri az óvodavezető-helyettes, a szakmai munkaközösség vezető véleményét. Minden nevelési év elején felülvizsgálatra kerül a kereset-kiegészítésben részesülők köre és az elosztási elv.

 

16.    Lobogózás szabályai

A 132/2000. (VII.14.) kormányrendelet értelmében „A nemzeti lobogót állandóan kitűzve kell tartani.”

A kormányrendelet a középületek fel lobogózásának egyes kérdéseiről előírja a középületek számára a megfelelő méretű zászló kitűzését, illetve a fel lobogózás szabályait. A zászló állandó minőségének megtartásáról a vezető gondoskodik.

17. A telefonhasználat és a fénymásolás rendje

 

17.1. Az óvodai dolgozó a mobil telefonját a gyermekekkel való foglalkozás teljes idejében, néma állapotban tarthatja magánál és csak kivételes, sürgős esetben használhatja. Az óvodai vonalas telefon kivételes, sürgős esetben használható magáncélra. A pedagógus a gyermekek között munkaidejében mobiltelefonját magáncélú beszélgetésre sem a csoportszobában sem az udvaron nem használhatja. Szülők az óvónőket gyermekeikkel kapcsolatos ügyekben az intézmény telefonján kereshetik meg.

 

17.2. Az óvodában az óvodapedagógus szakmai munkájával összefüggő anyagok fénymásolása térítésmentesen történik. Minden egyéb esetben az intézményvezető engedélye szükséges, de a fénymásoláshoz szükséges papírról, a fénymásolót igénybevevőnek kell gondoskodnia.

 

18.  A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének rendje

A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának eljárásrendje az intézményben az SZMSZ mellékletében kiadott szabályzatban kerül meghatározásra.

A Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni az óvoda

  • kezelésében lévő közérdekű adatok, közérdekből nyilvános adatok, valamint munkavállalóinak közérdekből nyilvános adata (továbbiakban együtt: közérdekű adat) igénylésénél, továbbá
  • az óvoda hatásköre és illetékessége szerint kezelésében álló közérdekű adatok közzétételénél.

A közérdekű adat fogalmát az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény határozza meg. Ennek értelmében közérdekű adat:

- az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret,

Így különösen:

  • a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelemnek az intézmény a kérelem tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül, közérthető formában tesz eleget.

Az adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezések az intézmény Adat és iratkezelési Szabályzatában találhatók a mellékletben.

 

19.   Az iratkezelés szervezeti rendje

A szabályozás célja: Az óvoda iratkezelését úgy kell megszervezni, és az adatokat úgy kell rögzíteni, hogy:

  • az irat útja pontosan követhető, ellenőrizhető és visszakereshető legyen,
  • szolgálja az óvoda és annak valamennyi szervezeti egysége rendeltetésszerű működését, feladatainak eredményes és gyors megoldását,
  • az irattári tervben meghatározott ideig biztosítsa az iratok épségben és használható állapotban való őrzését és a maradandó értékű iratok levéltári átadását.

 

 

Az ügyvitel és ügyiratkezelés szervezeti rendje, a felügyeletet ellátó vezető:

 

Az óvodai feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezését, intézését, az ügyeket kísérő iratkezelést, valamint ezek ellenőrzését az intézmény vezetője irányítja az alábbiak szerint:

Az óvodavezető

  • elkészíti és kiadja az óvoda ügyviteli és iratkezelési szabályzatát
  • jogosult az óvodába érkező küldemények felbontására
  • jogosult kiadványozni
  • kijelöli az iratok ügyintézőit
  • meghatározza az iratok selejtezésének és levéltárba küldésének évét
  • ellenőrzi, hogy az iratkezelés a vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírásai szerint történjen
  • figyelemmel kíséri az iratkezelésre vonatkozó jogszabályokat és annak változásainak megfelelően módosítja az iratkezelési szabályzatot
  • irányítja és ellenőrzi az óvodatitkár munkáját
  • előkészíteti és lebonyolítja az irattári anyag selejtezését és levéltári átadását
  • intézkedéseket kezdeményez az iratkezelési hiányosságok megszüntetése érdekében
  • az irattári anyag károsodását előidéző rendkívüli esemény alkalmával közreműködik a hibaelhárítás és az anyagmentés megszervezésben
  • rendszeresen ellenőrzi az irányítása alá tartozó ügyintézés és iratkezelés jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelő végrehajtását,
  • jelen szabályzat, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján ellenőrzi az iratok védelmét és az iratkezelés rendjét

Az iratkezelési feladatok megosztása:

Óvodatitkár

 

Minden, olyan küldeményt, amely az óvoda címére, illetve a foglalkoztatottak nevére érkezett, hivatalos dokumentumnak kell tekinteni.

  • átveszi az intézményhez érkezett küldeményeket
  • az érkeztetést követően az iratokat átadja az óvoda vezetőjének
  • gondoskodik az egyes dokumentumoknak a szervezeti egységekhez, illetve az „s.k” jelzésű küldemény esetén a címzetthez való eljuttatásáról
  • a küldemények átadás – átvételét dokumentálja
  • gondoskodik az ügyintézés során készült, nem minősített kiadmányok (intézkedések, levelek, táviratok, csomagok) postai feladásáról, elkészíti a feladó jegyzéket
  • végzi a külső és belső kézbesítést
  • rögzíti a vezetői szignálás adatait függetlenül attól, hogy iktatott iratról vagy nem iktatásköteles, érkeztetett küldeményről van szó
  • intézi az érkeztetett, illetőleg iktatott iratok irányítását, óvodán belüli továbbítását
  • az óvodába közvetlenül (faxon vagy e-mailben, esetleg személyes kézbesítéssel) érkezett küldeményeket nyilvántartásba veszi (érkezteti) az óvoda Iktató – könyvébe
  • az óvoda tevékenységéhez tartozó, kiadmányozásra kerülő azon iratok esetében, amelyekből külső továbbításra szánt dokumentumok keletkeznek, gondoskodik a borítékok címzéséről, a szükséges mellékletek csatolásáról.
  • ellenőrzi, és postai feladásra előkészíti a küldeményeket (expediálás)
  • kezeli a kézi irattárat, a kézi irattári feljegyzéseket rögzíti
  • amennyiben a küldemény nem az óvoda illetékességébe tartozik, átadja az illetékes szerv részére és az átadás tényét a rögzíti
  • a vezető utasítása alapján megszervezi és lebonyolítja az iratselejtezéseket
  • a vezető utasítása alapján gondoskodik a történeti értékű iratoknak a szaklevéltár számára történő átadásáról.

A hiányzó, illetve elvesztett iratok ügyének rendezése:

Az ügyirat elvesztése, jogtalan megsemmisítése, hiánya munkajogi felelősségre vonást von maga után.

Az ügyirat elvesztésének, jogtalan megsemmisítésének, eltűnésének okát és körülményeit - az irat eltűnésének észlelésétől számított 3 munkanapon belül az óvoda vezetőjének ki kell vizsgálnia.

 

 

Záró rendelkezések

 

1. A szervezeti és működési szabályzat hatálybalépése

A fenntartó Tiszántúli Református Egyházkerület jóváhagyásával válik érvényessé. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kihirdetés napján lép életbe.

A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda 37/2014.09.23. E. Eln határozat számon a fenntartó által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzata.

A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézked­het. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az óvoda azon dolgo­zóival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit. A hozzáférhetőség biztosítását jelen Szabályzat tartalmazza. Az SZMSZ felülvizsgálata: kétévente, valamint az SZMSZ-t érintő jogszabályváltozást követően, a jogszabályban meghatározott határidőig kötelező. Felelős: óvodavezető.

A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezheti a fenntartó, az óvodavezető, a nevelőtestület valamint jogszabályi kötelezettség. A módosítás indoka lehet:

 

  • jogszabályváltozás
  • alapító okirat tartalmának változása
  • túlszabályozott rendszer
  • hiányosan szabályozott rendszer
  • hibás illetékesség vagy hatáskör kijelölés

A módosítás során az elkészítésre vonatkozó legitimációs eljárást kell lefolytatni.

 

2. A szervezeti és működési szabályzat melléklete

Adatkezelési szabályzat

Munkaköri leírás minták

 

 

 

Dátum: 2016. augusztus 31.

 

 

 

 

……. ………..…………………………..

Feketéné Kavisánszki Györgyi

Ph                                                  óvodavezető

 

ZÁRADÉK

 

Nyilatkozatok

 

A Szülői Munkaközösség a Debreceni Református Kollégium Óvodája SZMSZ-ét a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával véleményezte. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg.

Kelt: 2016. év augusztus hó 31. napján

…………………………………………

Pénzesné Tóth Márta

A Szülői Munkaközösség elnöke

A Debreceni Református Kollégium Óvodája nevelőtestülete 2016. év augusztus hó 31. napján megtartott ülésén az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát 5-2016.08.31. N. T. határozatával  elfogadta.

……………………………………………

Kovács Zsuzsanna

nevelőtestület képviselője

Debrecen, 2016. év augusztus hó 31. napján ………………………………………

 

Feketéné Kavisánszki Györgyi

Ph.                                                         óvodavezető

A Debreceni Református Kollégium Óvodájának Szervezeti és Működési Szabályzatát a fenntartó Tiszántúli Református Egyházkerület Elnöksége………………………………..számú határozatával jóváhagyta.

Debrecen, 2016………………………

……………………………………….

Ph.                              Dr. Fekete Károly

püspök