Pedagógiai Program

ÓVODAI NEVELÉS JÁTÉKKAL, MESÉVEL KERESZTYÉN SZELLEMBEN

 

Jelen módosítás alapja a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a

363/2012 (XII.17.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról.

 

A pedagógiai programot

-       készítette: az intézmény nevelőtestülete

-       összeállította: Feketéné Kavisánszki Györgyi óvodavezető

 

Helyi pedagógiai programunk készítésénél és felülvizsgálatánál az alábbi jogszabályokat vettük figyelembe és alkalmaztuk:

  • Alapító okirat
  • 2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
  • 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról
  • 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
  • 22/2013. (III.22.) EMMI rendelet
  • 229/2012. (VIII.28.) Korm.rend. a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
  • 138/1992.(X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben
  • 1997. évi XXXI.tv. a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról
  • Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet
  • 1992. Egyezmény a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF

 

 

1. Bevezetés

A Debreceni Református Kollégium történetét 1538-tól tartjuk számon. Az azóta eltelt évszázadok alatt úgy vonult be a magyar művelődés- és egyháztörténetbe, mint „egész Magyarországnak és Erdélységnek világosító lámpása”. A Kollégium minden időben arra törekedett, hogy az adott idő minél szélesebb oktatási palettája álljon rendelkezésre.

A XX. század elején megjelent az elemi iskolai oktatás és a Kollégium három akadémiai tagozata lett a Debreceni Egyetem bölcsője. Az 1950-es évektől következő beszorított évtizedekben csak a Református Gimnázium és a Teológiai Akadémia működött. A rendszerváltás után elkezdődött a Kollégium intézményrendszerének kiépítése. Ennek a folyamatnak az eredményeként elindult a Református Általános Iskola.

 

A keresztyén nevelés minél korábbi elkezdése érdekében a Debreceni Református Kollégium Igazgatótanácsa 1998. április 3-án döntött úgy, hogy óvodát indít. Az ősi Kollégium 461. tanévében kezdte meg 1998. augusztus 31-én első nevelési évét óvodánk, két vegyes életkorú csoportban, 50 gyermekkel, 5 óvónővel és 4 dajkával. Így teljessé vált a közoktatás palettája az óvodától az egyetemig. Az Egyházkerület az óvodát a visszakapott Pacsirta utca 51 szám alatti épület egyik részében indította be.

 

Az intézmény hitvallásos jellegét azonos arányban biztosította az alapítási és működési dokumentumokban kinyilvánított elhatározás és az intézményt működtető munkatársak személyes elkötelezettsége.

 

A férőhelyek száma már a kezdeti időben sem tudta kielégíteni a kollégiumi tagozatok oktatóinak, dolgozóinak és a debreceni református gyülekezetek férőhelyek iránti igényét. Nem tudtunk mindenkit befogadni, ezért jelentett nagy áttörést az a megállapodás, amely Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Tiszántúli Református Egyházkerület között köttetett. Ennek alapján az indulástól számított hatodik évben bővülhettünk, mivel 2004 augusztusától átvehettük az önkormányzati fenntartású, Tímár utcai óvodát. Két évig működött párhuzamosan az újonnan átvett Tímár utcai és a Pacsirta utcai rész. A homogén önkormányzati csoportok kifutásával nyílt lehetőség fokozatosan az egyházi feltételrendszer szerinti csoportok indítására.

 

Óvodánk 2007 szeptemberétől a Tímár utcai épületben működik 5 vegyes életkorú óvodai csoporttal.

 

A programunk készítésénél építettünk az

  • az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára
  • a Református Óvodai Nevelés keretprogramjára
  • az Óvodai Nevelés Játékkal, Mesével című minősített programra.

 

1.1 Az óvoda adatai

 

Az intézmény neve: DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM ÓVODÁJA

Az intézmény címe: 4024 DEBRECEN, TÍMÁR U. 10.

Fenntartó neve: TISZÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET

Fenntartó címe: 4026 DEBRECEN, KÁLVIN TÉR 17.

Működési engedély kelte és száma:

2013.02.11.  HBB/12/00129-2./2013.

Engedélyező szerv neve:

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA

Alapító okirat kelte:

2012.12.28.

Az intézmény OM azonosítója: 100443

Az intézmény jellege:

NEVELÉSI INTÉZMÉNY

Az intézmény alapfeladata:

ÓVODAI NEVELÉS

Csoportok száma: öt

Az intézmény jogállása:

AZ ÓVODA ÖNÁLLÓ JOGI SZEMÉLY, VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGET NEM FOLYTAT.

Az intézmény egyházi felügyeleti szerve:

Tiszántúli Református Egyházkerület Tanügyi Hivatala (4026  Debrecen, Kálvin tér 17.)

Az intézmény törvényességi ellenőrző szerve:

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal

Törvényi megfelelést szolgáló egyéb információk:

Az óvodai nevelés magyar nyelven folyik.

 

1.2. Helyzetelemzés

 

Személyi feltételek

 

Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Az óvodapedagógus jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek.  Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.

Az óvodában 10 óvodapedagógus dolgozik, mindannyian szakképesítéssel rendelkező szakemberek. A pedagógusok az elmúlt évek során a „Komplex katechetikai képzésben” részesültek, mely nagyban segítette az intézmény pedagógiai programjának célkitűzéseit megvalósítani. Az óvodapedagógusok munkáját 5 dajka és 2 konyhai feladatokat is ellátó dajka segíti, akik rendelkeznek a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel. A dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük, egyike a gyermeket nevelő felnőtteknek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre.

Az óvodatitkári feladatokat 1 fő látja el. Az esztétikus, gondozott udvar biztosításához karbantartó-udvaros személye nélkülözhetetlen. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.

A 20 munkatárs munkáját vezető óvónő irányítja. Kötelessége hitével, magatartásával, szakmai ismeretével segíteni és biztosítani az óvoda jó működését. Feladatát, munkáját Istentől kért bölcsességgel és szeretettel végezze, a keresztyén értékek, és életvitel példamutatója legyen.

 

Tárgyi feltételek

 

Óvodánk tárgyi feltételeinek előteremtésekor szem előtt tartottuk az országos alapprogramban előírtakat és a felülvizsgálat során a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklettét a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzéket.

Az óvoda tárgyi feltételei megfelelnek a központilag meghatározott elvárásoknak. Csoportszobáink tágasak, tiszták, esztétikusak. Berendezéseit úgy alakítottuk ki, hogy megfeleljen a gyermekek testméreteinek. Játékeszközeiket a belső igényeiknek

 

megfelelően, önállóan választhatják ki, mindezek biztonságukat, kényelmüket szolgálják, melyek változatos színükkel, formájukkal, harmóniát sugároznak a környezetükben. A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő minden csoportszoba, tornaszoba, mosdó, öltöző, folyosó.

Óvodánk játszó udvara füves, fás, virágos, tágas, ahol a gyerekeknek is van kis kertjük, babaházuk, minden nap felásott, megforgatott homokozójuk. A bújócska, fogócska, labdázás, porba rajzolás, homokozás - vizezés (sározás), babázás, rollerezés, biciklizés, körjátékozás, beszélgetés, mesehallgatás tágas vagy intimitást árasztó helye is ösztönzi a gyerekeket az efféle játékokra.

A szülőkkel való kapcsolattartás érdekében a fogadóórát, és a megbeszéléseket a vezetői irodában tartjuk.

 

 

2. Pedagógiai Programunk koncepciója

2.1. Gyermekkép

Keresztyén nevelésünk szellemisége gyermekközpontú. Valljuk, hogy a gyermek Isten ajándéka. Gyermekeinket szeretetteljes-befogadó, Isten előtt kedves nevelésben részesítjük, szem előtt tartva, hogy minden gyermek egyformán magas színvonalú nevelésben részesüljön.

Gyermekeink legyenek érzelmileg gazdagok, környezetükben jól tájékozódók, nyitottak, önmagukat értékelni tudók, másokat elfogadók, önzetlenek, segítőkészek, együtt érzők. Képesek legyenek az örömöt és boldogságot adó hit befogadására. Érdeklődjenek a világ dolgai iránt, ismerjék meg értékeinket.

 

2.2. Óvodakép

A Debreceni Református Kollégium Óvodája a Tiszántúli Református Egyházkerület nevelési intézménye, amely egyben a magyar köznevelési rendszer része.

Református óvodánk munkatársi közössége - személyes hitük és életük példájával - szeretetteljes, okosan szerető, segítőkész, toleráns és bátorító magatartással fordul a gyermekek felé, szem előtt tartva az együtt élés szükséges szabályait.

Valljuk, hogy a gyermekek és egymás megbecsülése, tisztelete a jóindulatú segítőkészség példája a legnagyobb hatású nevelési módszer. Célunk az Isten- és emberszeretetre nevelés.

Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, az óvoda a család mintájára szervezett intézmény. Az anyai bánásmódra és a testvéri kapcsolatokra hasonlító légköre, érzelmi-hangulati jellemzői tehetik elfogadhatóvá a kisgyermek számára. A családi életet tiszteletben kell tartanunk, abba illetéktelenül nem avatkozhatunk bele. A gyermek intelligenciája, viselkedése, viszonyai, érzelmi élete, szokásai főként a családi minta szerint formálódnak. Az óvoda megerősít, segít, ott, ahol tud.

Olyan pedagógiai környezet kialakítására törekszünk, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. A keresztyén erkölcsök elültetésével, hitben és hitre neveljük a gyermekeket.

 

2.3. Az óvodai nevelés célja

Elősegítjük a gyermeki személyiség kibontakozását, a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével.

Úgy kívánjuk elindítani gyermekeinket, hogy rendelkezzenek mindazzal az ügyességgel, bátorsággal és „okossággal”, ami egy iskolába lépő kisgyermektől elvárható. Legyen életük természetes része az imádság, szeressenek énekelni, rajzolni, tudjanak játszani, legyenek kíváncsiak a mesékre, történetekre és azokat figyelmesen végig is tudják hallgatni. Legyen mozgásuk összerendezett, szókincsük gazdag, társas viselkedésük udvarias, lélektani értelemben kompromisszumképes. Magatartásukat környezettudatossá formáljuk, amely segíti őket abban, hogy Isten teremtett világát tiszteljék, őrizzék és óvják. Óvodáskor végére kapják meg mindazokat az élményeket,

amelyek tartós hatásokkal kötik őket az anyanyelvhez, a szülőföldhöz és református egyházunk közösségéhez.

 

2.4. Alapelveink

A kisgyermekek pszichoszomatikus fejlődését, személyiségének kibontakozását nem csupán az adottságok és az érés sajátos törvényszerűségei, valamint a spontán vagy tervszerűen alkalmazott környezeti hatások határozzák meg, hanem az Úr Jézus Krisztus gondviselő kegyelme, szeretete és az általa vezetett, hitben élő felnőttek ráhatása is.

 

Nevelési alapelveink

  • A krisztusi szeretet és szolgálat alázatával nevelő munkánkat Istentől kért bölcsességgel végezzük.
  • Szeretetteljes légkörben gondoskodunk a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságukról. A testi fejlődést, az egészséges életmódot és a jó lelki állapotot egyaránt fontosnak tartjuk.
  • A gyermek egyszeri, egyedi lényének felismerése, egyéni készségeinek és képességeinek felelősségteljes fejlesztése a gyermek személyiségéhez igazodva.
  • A gyermeki szabadság biztosítása, olyan kevés szabállyal, amely elősegíti a közös élmények és tevékenységek által a szocializációt, az erkölcsi tulajdonságok megalapozását.
  • A gyermek tevékenységére épülő tágan értelmezett tanulás.
  • A családdal való együttműködés és szükség szerint segítés, gondozás, esélyegyenlőség biztosítása.
  • „Keveset, lassan, jót, gyakran ismételve” az életkor és a gyermekek egyéni igényei alapján, a követve vezetés elvét betartva.
  • Óvodaképünkben érték a látszólag haszontalan együttlét, elfoglaltság. Valljuk, hogy ebben az életkorban sok minden elkezdődik, de semmi sem fejeződik be.
  • Sokoldalú tapasztalatszerzés felkínálása, olyan tudatosan kialakított feltételrendszer segítségével – különösen a játék és a szabad mozgás területén –, amely a gyermekek érdeklődésére, szabad választására, aktivitására épít.
  • A gyermekek életkori és egyéni sajátosságaiknak megfelelően a lehető legteljesebben élhessék meg kisgyermekkorukat úgy, hogy a lehető legtágabb értelemben tanulják az őket körülvevő valóságos és mesei (transzcendentális) világot és benne saját magukat. „… egy egész életre tápláló emlékeket adó gyerekkoruk legyen.” – ahogyan ezt Vekerdy Tamás írja.

 

2.5. Óvodai nevelés fő feladatai

A család, mint elsődleges nevelő közösség erősítése. Valljuk, hogy az óvodai nevelés a család meghosszabbított karja. A családdal együttműködve az elemi szokások és a szocializáció megalapozása, a gyermekek civilizálása, kulturális nevelése.

A játék, a mese és a szabad mozgás középpontba állításával oldódjanak szorongásaik, aktívan cselekedve erősödjék éntudatuk, jussanak az önállóság és egyéni képességeik minél magasabb szintjére, sajátítsák el és szeressék meg anyanyelvüket.

 

Az egészségesen fejlődő gyermek belső érése, a családi és az óvodai nevelés eredményeként egyéni adottságaitól függően 6 – 7 éves korára eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget; megérik az iskolai rendre, feladatokra.

 

Az óvodai nevelés feladata tehát az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:

  • feladatunknak tekintjük - egész nap folyamán - a keresztyén erkölcs normáihoz igazodó magatartás, az emberi kapcsolatokban a szeretet, a bizalom, a türelem, az igazságosság, a szelídség megtapasztalását, befogadását és gyakorlását,
  • az egészséges életmód alakítását,
  • az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítását,
  • az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítását.

 

A fejlődés elvárható eredményei, jellemzői az óvodás kor végére:

  • A test, a lélek, a szellem életkorra jellemző összhangja.
  • Nagy- és finommozgások összerendezett, ügyes kivitelezése.
  • Érzékelés, észlelés (elsősorban látási, hallási és tapintási észlelés, téri tájékozódás, testséma) differenciáltsága az iskolai tanuláshoz szükséges szinten.
  • Magányosan, párban és csoportokban folyó elmélyült játékra való alkalmasság.
  • Az akadályok leküzdésének, a problémák önálló, változatos megoldásának képessége. Kompromisszumkészség.
  • Tág értelemben vett tanulási vágy és képesség; a világra való nyitottság.
  • Elemi tájékozódás az emberi kapcsolatokban, térben, időben, ok-okozati összefüggésekben.
  • Megjelenik a fogalmi gondolkodás, a szándékos figyelem.
  • Önként vállalt szabályok betartása, az elkezdett cselekvés befejezése.
  • A viselkedés érzelem- és indulatvezéreltsége csökken. Képes vágyai teljesülésének késleltetésére, az esetleges kudarcok elviselésére.
  • Alkalmazkodóképesség, alapvető viselkedési normák követése.
  • Érthető, helyzethez illő beszéd.

 

 

2.5.1. Az egészséges életmódra nevelés, egészségvédelem

Az egészséges életvitel igényének kialakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése kiemelt jelentőségű ebben az életkorban. Az óvodai nevelés feladata ezen belül:

 

  • A testi szükségletek késleltetés, agyonszabályozás nélküli kielégítése elsődleges. Vizet inni, WC-re menni, szabadon mozogni mindig lehet. Enni és pihenni az egyéni igények, és a legszükségesebb csoportnormák figyelembevételével kell és lehet.
  • A gyermek kedve, igénye szerinti szabad mozgást (lehetőség szerint az udvaron) a gyermek alapvető mentálhigiénés szükségletének tartjuk. Fontos a feltételek tudatos megteremtése, amelyek a mozgás belső motiváltságát erősítik, legfőképpen az egyensúlyérzék, a belső ritmus kialakításában.
  • Az egészséges életmód, az egészségmegőrzés szokásainak megalapozása, a belsővé válás elősegítése.
  • A testi fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása. A gyermekek testi épségének, egészségének megóvása, az ehhez szükséges – életkornak megfelelő – ismeretek átadása, szabályok betartatása.
  • Az ép testben ép lélek elve alapján fontosnak tartjuk a mentális egészség védelmét.
  • megfelelő szakemberek bevonásával – szülővel, óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

 

2.5.2. Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása

Az óvodáskorú gyermek viselkedését érzelmei vezérlik, ezért fontos az érzelmi biztonságra épülő szeretetkapcsolat a felnőttek (nem csak óvónők) és a gyermekek között. Elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteljes légkör vegye körül. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be.

Mindezért szükséges, hogy

  • az óvoda derűs – nyugodt – elfogadó légköre oldja szorongásaikat, erősítse énképüket, segítse erkölcsi tulajdonságaik (együttérzés, segítőkészség, türelem, figyelmesség), akaratuk (ezen belül: önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) fejlődését; életkoruknak megfelelő szokás- és normarendszer kialakulását.
  • az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze;
  • A játék, a mindennapos mese, az ének, az imádság, az énekelt imádság, az értő beszélgetések az érzelmek megélésének, gazdagításának, alapvető erkölcsi szokások, értékek megismerésének és a szocializációnak legfontosabb eszközei.

Olyan lehetőségek, amelyek ebben az életkorban természetes módon, „magától értetődően” hatnak.

  • A közösségben átélt élmények – amelyek az ünnepekre való ráhangolódás időszakaiban felerősödnek – a gyermekek érzelmi életét, akarati és erkölcsi tulajdonságaikat erősítik, megalapozásukat segítik. Az óvodai csoportoknak a közös óvodai hagyományokon túli saját szokásai, a szülőkkel megbeszélt, együtt kialakított tevékenységei, programjai, a református gyülekezetekkel való kapcsolat felkészítik a gyermekeket a későbbi tudatos közösségi életre.

 

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. A hátrányos helyzetű vagy különböző zavarokkal küzdő gyermekek másságának elfogadása, elfogadtatása. Óvodai szocializációjuk szempontjából elsődleges és modellértékű az óvodában dolgozó felnőttek példája.

 

2.5.3. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek:

Szociális hátrányú gyermek:

  • Halmozottan hátrányos helyzetű
  • Egyedülálló szülő által nevelt
  • Aki jogosult a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre

 

Feladataink:

  • Megállapítani, hogy képességei kibontakozásában elsősorban mi akadályozza.
  • Meghatározni a lemaradás mértékét, minőségét, majd megkezdeni a felzárkóztatást.

 

A szociális hátrányok enyhítését óvodánkban az alábbi tevékenységek szolgálják:

  • Egészségnevelési, gondozási tevékenységek.
  • A szülői közösség és a nevelőtestület segítségnyújtása a rászorulóknak, amely lehet tárgyi, szociális vagy anyagi jellegű (adomány gyűjtés).

 

2.5.4. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Mindkét nevelési terület áthatja az egész óvodai életet; feladataik valamennyi tevékenységi formába beilleszkednek. Az anyanyelv megtanulása életünk első legnagyobb teljesítménye. A kisgyermek nem grammatikus módszerrel, hanem a beszélő szándékát kitapogatva alkotja, gyúrja, tanulja meg. Különösen a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések, támogatására, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. A beszédhelyzet, a szavak mögötti szándék és a beszélő személye nagyon fontos. Az óvónő állandó beszédkapcsolatban van a gyermekekkel: meghallgat – beszél – mintát ad az utánzásra.

A beszéd és viselkedés egyértelműsége az egyik legfontosabb követelmény (kongruencia). Az anyanyelv mondataival a magyar nyelvközösség észjárását, kultúrájának alapelemeit is birtokba veszi a gyermek.

Az óvoda az eleven szóbeliség terepe, ahol a szeretetteljes bánásmódhoz a beszédes légkör is hozzátartozik. A kommunikációs készség fejlesztésében fontosnak tartjuk a szóbeliségen kívüli, a mozgásos, testi kommunikációra épített verbalitást is.

Az értelmi nevelés a gyermek kíváncsiságára alapozott, tágan értelmezett tanulás. Kitüntetett módja ebben az életkorban az utánzás, a felnőtt és a társ (nagyobb társ) mintájának követése spontán helyzetekben. Fontos alapja a felnőtt és a gyermek közötti szoros érzelmi kapcsolat. A gyermek a környezetével való minden kapcsolatteremtésben tanul.

Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) fejlesztése.

Nem cselekvésre kényszerítünk, hanem cselekvési alkalmakat hozunk létre. Tiszteletben tartjuk, ha valaki „csak” szemlélődik. Az érési folyamatot szolgálni, és nem erőltetni kívánjuk. Gyakori próbálkozási, sok ismétlési lehetőség, tapasztalatszerzési alkalom megteremtésével tanítjuk a gyermekeket, alakítjuk gondolkodási sémáikat, ismereteik rendszerét, problémamegoldó gondolkodásukat. Figyelembe vesszük, hogy az óvodás kort a nem tudatos tanulástól a tudatos tanulás felé való haladás jellemzi.

 

3.   Egészségnevelési és környezeti nevelési elveink

Az egészségnevelés az óvoda megalapozó jellegű, immanens, minden nevelési mozzanatban jelenlevő feladata. Az egészség a testi, fizikai, a szellemi, pszichikus, és a társas-társadalmi, szociális jólét állapota. Az óvodai nevelési program általános nevelési feltételei közé az alábbi egészségfejlesztő tevékenységek sorolandók:

  • A lelki egészség: érzelmi biztonság nyújtása, értelmi fejlesztés. Optimális környezet biztosítása.
  • A testi egészség: edzés és mozgás-fejlesztés, egészséges táplálkozás, gondozás, ápolás.
  • A szociális kapcsolatok harmóniája.
  • Egészségvédő szokások kialakítása.
  • A gyermek természetes mozgáskedvének fenntartása, a mozgás megszerettetése. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.
  • A napi életritmus kialakítása.

 

A gyermekek figyelmét felhívjuk biztonságuk, testi épségük megőrzése érdekében a balesetvédelem szempontjából fontos szabályokra, melyeket az óvodai csoportnaplóban rögzítünk.

Feladataink:

  • Az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásrendszerének kialakítása a differenciált életritmus figyelembe vételével.
  • A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, környezettudatos magatartás megalapozása (természetvédelem).
  • Együttműködés az óvoda védőnőjével

 

Az egészséges életmód kialakítását szolgáló tevékenységeink:

  • séták, kirándulások
  • gyümölcs-, és zöldségnapok
  • mindennapos testnevelés
  • mozgásfejlesztő eszközök egész napos használata bent és kint.

Az értelmi nevelés feladatait az Alapprogram a kisgyermek ismereteinek fejlesztésében jelöli ki. A program értelemszerűen azt is tartalmazza, hogy a kisgyermeknek egyre több ismeretet kell megszereznie és rendszereznie szervezetének működéséről, az egészségvédelem alapkérdéseiről (pl. kórokozó, fertőzés, betegség, táplálkozás, aktív mozgás és pihenés, az érzékszervek higiénéje és védelme stb.).

Az óvoda az egészségfejlesztő ismereteknek csupán egy részét közvetíti. A gyermek már előzetesen jelentős mennyiségű egészségvédő ismeretet hoz magával a családjából. Ezekhez az ismeretekhez kapcsolódnak azok az egészségvédő, egészségfejlesztő biológiai ismeretek, amelyeket a gyermek értelmi szintjéhez mérten az óvodában szerez meg , illetve rendszerez (ilyen pl. a szívverés megfigyelése, a légzés szaporasága). Az egészség-védelmi ismeretközlés lehetősége kiterjed az óvodai tevékenységek mellett a szabadidő más lehetőségeire is, így a játékra, a "kísérletezésekre", megfigyelésekre, a sétákra, kirándulásokra. Nagy segítségünk ebben a rendszeresen megrendezett Teddy-maci program, melynek keretében az óvodapedagógusok mellett orvostanhallgatók segítségével ismerkedhetnek gyermekeink a gyógyítással.

 

3.1. Kialakítandó és rögzítendő szokások

3.1.1. Egészséges táplálkozás

A növekedés és a fejlődés egyik legfontosabb előfeltétele az egészséges táplálkozás. Az egészséges táplálkozáshoz a gyermekeknek az 5 alapélelmiszer-csoport mindegyik tagjából kell naponta fogyasztani. Az alapélelmiszerek csoportjai:

  1. kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs
  2. zöldség, gyümölcs
  3. hal, hús, tojás,
  4. tej és tejtermék
  5. olaj, margarin, vaj, zsír

Olyan szolgáltatóval biztosítjuk a gyermekek napi háromszori étkezését, aki szerződésben megfogalmazva vállalja és biztosítja az egészséges, változatos, jó alapanyagokból készült ételeknek a vonatkozó előírásoknak megfelelő biztosítását.

Minden étkezésnél, de kiemelten az ebédnél az óvónő elmondja, megnevezi az aznapi étlapon szereplő ételeket. Ezen kívül boltos, piacos és családjátékokban ismertetjük meg a gyermekekkel az alapélelmiszereket.

Folyamatos tízóraiztatás esetén is szükség van az étkezések közötti két és fél, háromórás időközre, hogy a gyermek gyomra a következő étkezés időpontjáig kiürülhessen. Az ebédeltetés közösen kezdődik minden csoportban. Az étkeztetést biztosító szolgáltató és a szülők közreműködésével a gyermekek minden nap kapnak friss gyümölcsöt az óvodában.

Megismertetjük a gyerekeket a zöldségek, gyümölcsök ízével, gyümölcsnapot tartunk, megismerkedünk évszakonként a zöldségekkel.

Beszélgetünk a tejtermékek jelentőségéről, miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. Megtanítjuk a helyes fogápolást.

A kiválasztó szervek megfelelő működése érdekében a gyermekeknek folyadékot állandóan biztosítunk a csoportszobában és az udvaron egyaránt.

 

3.1.2. Mozgás, mindennapos testmozgás

A sokoldalú mozgás egész óvodai életünket átszövi. Mozgásfejlesztő eszközeinket egész nap használhatják gyermekeink. Mindennapos testneveléssel és irányított udvari szabályjátékokkal egészítjük ki az egész napos szabad mozgást. Az Ovi-foci program valamennyi gyermeknek sokoldalú mozgáslehetőséget biztosít speciális eszközei révén.

Fontos számunkra, hogy a gyermekek természetes mozgáskedvének kellő teret és időt biztosítsunk. A gyermek egészséges életmódra neveléséhez elengedhetetlen a levegőn való tartózkodás. Különösen érvényes ez a mozgásos játékra és a szabad mozgásra. Napirendben rögzítettük a levegőn való tartózkodás idejét, ekkor a gyermekek irányított, illetve spontán mozgástevékenységet végeznek. Gondot fordítunk a csoportszoba megfelelő szellőztetésére is, különös tekintettel a játék és a pihenés idejére is.

A mindennapi testnevelés tudatos, tervszerű alkalmazása elősegíti a gyermek testi képességeinek, mozgásának fejlődését, kedvező hatással van az idegrendszerre, a légző- és keringési szervekre, fokozza a gyermek jó közérzetét.

A gyermekeknek minden nap lehetőséget biztosítunk 10-15 perces szervezett mozgásban való részvételre (futó-ugró játékok, fogócskák, szabályjátékok, csapatjátékok). Időpontját az óvónő szabadon választja meg a rugalmas napirend keretei között. Lehetőleg a szabad levegőn, az udvaron végezzük a játékos mozgást, ügyelve arra is, hogy a gyerekek öltözéke megfelelő legyen erre a célra.

Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a mindennapi testnevelés járuljon hozzá a mozgás megszerettetéséhez. Ehhez az szükséges, hogy az óvónő élénk, vidám hangulatot teremtsen és maga is örömét lelje a közös játékban.

 

3.1.3. Gondozás, alvás-pihenés, higiénés szokások, öltözködés

A gondozás az óvodai nevelésben nagyon fontos szerepet tölt be. A kisgyermek alapvető szükségleteinek kielégítését jelenti, hozzájárul egészségük megőrzéséhez, jó közérzetük kialakításához. Az alváshoz, pihenéshez megfelelő feltételeket biztosítunk: nyugodt légkör, átszellőztetett csoportszoba, sötétítő függöny használata, felnőttek csendes beszéde, „alvóka” (puha plüss állat) használata. A higiénés szokások megalapozásához, a testápolási szerek rendeltetésszerű használatának elsajátításához szükség van az óvónő és a gyermek közötti bensőséges kapcsolatra. A tisztaságot, a rendet minden nap igényeljük, arra nagy gondot fordítunk. Figyelünk arra, hogy a gyermekek ruházata megfelelő legyen a különböző tevékenységek során. Az udvari levegőzésnél, a csoportszobában (váltó ruha), a mindennapos testnevelés során (tornaruha) és pihenéskor (pizsama).

Alapvető higiénés szabályok kialakítása, betartatása:

  • mosdó rendeltetésszerű használata (WC papír megfelelő használata)
  • kézmosás során folyékony szappan, törölköző használata
  • jellel ellátott saját fésű, fogmosó felszerelés használata
  • megfelelő orrfúvási technika elsajátíttatása
  • a szülő ösztönzése tiszta, megfelelő méretű ruházat biztosítására
  • váltóruha biztosítása
  • a haj rendszeres gondozása
  • a textíliák szükség szerinti cseréje
  • fertőzések, egyszerűbb rendellenességek megelőzése
  • a szezonális fertőző betegségekre való felkészülés: szellőztetés, fertőtlenítés
  • zsebkendő állandó biztosítása csoportszobában, öltözőben, udvaron
  • beteg gyermek elkülönítése

 

A lelki-egészségvédelem nagyon fontos feladatunk, hiszen a lelki eredetű problémák (szorongás, félelem… stb.) negatívan hatnak az általános fizikai állapotra. Ennek tudatában kiemelten is figyelünk a következőkre:

  • mindennemű megszégyenítést elutasítunk (pl.: bepisilés balesete)
  • nyugalom biztosítása alvásidőben, WC használatakor, megteremtjük a nyugalmat, csendet, az intimitást
  • nem siettetjük a gyermeket alapvető tevékenységeiben
  • nem terheljük túl gyermekeinket
  • meghallgatjuk a problémákat
  • biztosítjuk a rendszerességet, e mellett a rugalmasságot
  • igyekszünk csökkenteni a konfliktusokat
  • nem tűrjük el a gyermekek közötti megkülönböztetést, erőszakot

A védelem és biztonság igényüket állandó jelenlétünkkel elégítjük ki. Nem vagyunk a középpontban, de mindig " kéznél " vagyunk. Az óvónő személyes jelenlétével képviseli a csoportos együttlét óvodánkra jellemző elemi szabályait:

  • Hagyd játszani a másik kisgyermeket!
  • Ha rombolósdit játszol, a magadét építsd és rontsd el!
  • Megegyezés szerint néhány játékszer hazavihető, az otthoni behozható, de tulajdonosa vigyáz rá.
  • Jobb a játék, ha a helyzetek kívánalmai szerint másoknak is átengeded, vagy együtt játszotok vele.
  • Igyekezz örömet szerezni másoknak, ez neked is jó!
  • Az óvó néni tudta nélkül ne hagyd el a játszó helyet!
  • Mesemondáskor, alváshoz készülődve, vagy ha imádkozunk, légy csendben!

 

3.1.4. Szociális kapcsolatok erősítése

A személyiségfejlődésben az első életéveket követően fokozatosan nő az intézményes nevelés szerepe. Az óvodai gyerekközösségben elérhető legfőbb eredmény, hogy a gyerekek jól érezzék magukat.

Törekszünk elérni, hogy a gyerekek figyeljenek egymásra, segítsék egymást, érdeklődés alakuljon ki bennük társaik iránt. Ez elengedhetetlen feltétele a jó, együttműködő légkör kialakulásának. Huzamosabb hiányzás esetén a csoport tagjai tudatják a távollévő gyerekkel, hogy hiányzik és gondolnak rá. Imádságos szívvel hordozzák egymást.

A gyerekek közötti kapcsolatokat életkoruk, korábbi környezetük, egyéni sajátosságaik nagymértékben befolyásolják. A közösen átélt napi élmények közösséggé formálják a gyermekcsoportot. Fontosak vagyunk egymásnak. A csoportos beszélgetések rendszeres napi alkalmai ránevelik a gyermeket arra többek között, hogy hogyan kell meghallgatni a másikat, kialakítják a helyes beszédkultúrát, a helyes nyelvi kifejezőkészséget.

A gyerekek közötti kapcsolatok alakulását figyelemmel kísérjük, nem erőltetjük, de a perifériára szorult gyerekeket különös gonddal próbáljuk bevonni a csoport életébe. Minden gyermeknél szeretnénk elérni a „jó nekünk itt lenni”- érzés megélését.

 

4. Pedagógiai programunk tartalma

4.1. Programunk hitvallása

A református nevelés a Biblia tekintélyén alapul és ez a zsinórmérték ki kell, hogy hasson, egy református intézmény ethoszára, egész légkörére.

A református alapértékeket szem előtt tartó intézmény magasra értékeli a nagykorú, felnőtt, önálló és öntudatos személyiséget. Az ilyen habitussal munkálkodó ember nem relativizálja a hitbeli- szellemi-erkölcsi értékeket, hanem akár áldozatra is kész azok megéléséért. A református szemléletmódban fontos helye van a teljesség igényű életszemléletnek, amely segít nem egyoldalúan nézni a világot, a történéseket, az embert, hanem az élet komplexitásában látni. Ezért kibírhatóan fér meg egymás mellett öröm és bánat, jó és rossz, gazdagság és szegénység, azaz a legellentétesebb élethelyzetekben is tud tájékozódni.

A református intézmények fontos öröksége az önkorlátozó minőségelv. A szűkös időkben is a belső életminőségre törekszik. Nem idegen tőle az önként vállalt lemondás sem. Az igazán református intézmény szellemiségétől távol áll a túlhajtott felekezetieskedés. Ökumenikus szellemű és túllát saját berkein, sőt megéli nemzeti elkötelezettségét is, hogy hasznossá váljon léte a környezete számára.

A fentiek miatt fogalmazódott meg a Debreceni Református Kollégium jelmondata, amelyben össze is foglalhatjuk hitvallásunkat: Orando et laborando! – Imádkozva és dolgozva!

 

4.2. Specialitásaink

Református óvodánk munkatársi közössége vállalkozik a hét éven aluli gyerekek szeretetteljes gondozására, civilizálására és kulturálására, az elsődleges és másodlagos intelligenciabázis életre szóló alapjainak lerakására. A családdal együttműködve az elemi szokások viszonyulások megerősítésére (ember és transzcendens, ember és ember, ember és természet, ember és tárgyi világ között).

 

Szándékunk, hogy óvodánk vonzó otthona legyen a benne megvalósuló keresztyén életnek. Küldetésünk, hogy a gyermeki személyiség megismerésére, megértésére törekedve Istentől ránk bízott ajándékként vezessük óvodás gyermekeinket.

A szeretet verbális úton nem tanítható. Idejáró gyermekeinknek minél több tapasztalási, megélési lehetőséget szeretnénk adni, mert meggyőződésünk, hogy biztonságérzet, és szeretet kapcsolat nélkül nem létezik nevelés.

 

A református óvoda áldásközvetítő hely, ez nem csupán néhány cselekedetében, tevékenységében, vagy nevelési eljárásában tükröződik, hanem teljességében egész szellemiségében megmutatkozik. Munkálkodásunk során Isten iránti tiszteletünk és szeretetünk a gyermekkor fontosságának felismerésében, a gyermeki személyiség tiszteletben tartásában, gyermekeink személyes elfogadásában nyilvánul meg. Valamennyien valljuk, hogy a gyermek Isten ajándéka, s a gyermekkor Isten rendelése. Ahogyan Nagy László írja: „Az egész emberi élet szempontjából minden életkornak megvan a maga fontos, egyedülálló, teljes szerepe, feladata. Szigorúan tilos és kártékony bármelyiket is feláldozni a következő érdekében.

 

Ismerve az óvodás korú gyermek fejlődés-lélektani sajátosságait valljuk, hogy az elfogadó szeretetteljes légkör megteremtésével, amelyben a gyermekek átélhetik és megérezhetik az elfogadottság és figyelem teljes törődés élményét, Isten szeretetéről teszünk bizonyságot. A látható, átélhető tapasztalatok alakítják képzeteiket a gondviselő Istenről, ez válik formálódó hitük alap élményévé.

 

4.2.1. Keresztyén szellemű nevelés

Bibliai történetmondás óvodánkban

 

„Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa” (Mt. 19,14)

A gyermek első találkozása Istennel, a szüleivel való kapcsolatában gyökerezik. Óvodás korban még nem tud képet kialakítani Istenről, teljességében nem értheti meg a bibliai történeteket sem, de erős kötődésben él anyjával alapvető biztonság igényének megadójával. Ez az időszak fontos hitbeli fejlődésére nézve, hiszen, hogy valami képet alkothasson Istenről, hogy tisztelje, szeresse, ahhoz előzetesen ezeket az érzelmeket szüleivel kapcsolatban kell, hogy átélje.

 

A katechézis sikere emberileg sokban múlik azon, hogy az hogyan kezdődik. Nem a bibliai történet mondás adja meg csupán a keresztyén szellemű nevelés lényegét, legalább olyan fontos, a személyes érintettség, az Istennel való kapcsolat szintje. Ezen a téren a hitelességet az óvónő személyes meggyőződésének kisugárzása adja, amelyet nem pótol a bibliai eseménysor csak szószerinti visszaadása.

Két dolog meghatározó a gyermekek életkora és a keresztyén ünnepkörök. Az óvodában a 3-7 éves korú gyermekek életkori sajátosságai behatárolják a lehetőségeinket. Elfogadjuk, hogy a biblia nyelve nem a gyermek nyelve. Azokat a történeteket részesítjük előnyben, amelyek a korosztály adottságainak megfelelően Isten oltalmazásáról, szeretetéről, gondoskodásáról szólnak. Ez határozza meg az elmondásra ajánlott bibliai történeteket. A keresztyén ünnepek történetei keretet adnak együttléteinknek.

 

A cél a helyes Istenkép kialakulásának segítése, megéreztetni a gyermekekkel az Isten szeretetének jó ízét, ezért hangsúlyozni kell a szeretetet, rámutatni a bizalomra, hogy növeljük a gyermekben az ős bizalom csíráját.

 

Keresztyén szellemű nevelésünknek fontos pillére a bibliai történetekkel való ismerkedés, melynek életkorhoz igazodó formáját, tartalmát óvónőink keresik. Jó úton haladunk az életkor specifikus adottságaihoz igazodó elvek és gyakorlat kimunkálásában.

 

Elvárható eredmények az óvodáskor végére:

  • A tanult imádságokat önállóan tudják. Életük természetes részévé válik.
  • Várják a bibliai történetmondás alkalmát.
  • Segítenek a történetmondás és hallgatás körülményeinek a megteremtésében.
  • Az ismert történetek közül szívesen bábozzanak, dramatizáljanak, ábrázoljanak számukra kedves jeleneteket.
  • Ismerjenek. ünnepekhez kapcsolódó verseket, énekeket.

 

4.2.1.1. Elvárás munkatársainkkal szemben

Olyan etikai és szakmai elvárás óvodapedagógusainktól, melyet a fenntartó egyházi testületek törvényei, szabályrendeletei, nevelőkre vonatkozó etikai kódexe is megkövetel:

„MRE 2005. évi II. tv. VII. 53.§- a alapján:” a pedagógus hivatásának gyakorlása közben és magánéletében egyházához és hazájához való hűségével, feddhetetlen életmódjával, vallásának gyakorlásával mutasson példát.” – MRE Kt VII. 48.§ alapján: „Az intézmény minden alkalmazottjának tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik, figyelembe kell vennie, hogy református keresztyén közösség munkatársa, és köteles megjelenésével, megnyilatkozásaival, valamint életvitelével segíteni az ifjúság evangéliumi hit és erkölcs szerinti nevelését.”

A református intézmények számára készült „Etikai kódex” ismerete és betartása, a keresztyén életvitel folytatása, kötelezettségeink közé tartozik, nevelőtestületre, vezetőre és vezetettekre egyaránt vonatkozik.  Megkívánjuk, hogy mindez – a gyermekek számára elsődlegesen érthető – nonverbális csatornákon is megnyilvánuljon. Elfogadó, problémamegoldó, pozitív, segítőkész, szeretetteljes, de nem elvtelenül engedékeny attitűd az elvárásunk. A gyermek és egymás tisztelete jellemezze kapcsolatainkat. (Úgy teszem a dolgom mások javára, hogy csendben igyekszem a helyeset cselekedni.)

Az óvónő legyen nyitott minden értékre, szakmai érdeklődését tartsa ébren.

Az intézmény vezetőségének lehetőséget kell teremtenie a dolgozók lelki épülésére (áhítatok, istentiszteleti alkalmak), szakmai fejlődésre (továbbképzések, konferenciák).

 

4.2.1.2. Elvárás a szülőkkel szemben

A református név aranyfedezetét a hitben élő családok adják. Az óvoda igazi keresztyén szellemisége a szülők támogatása nélkül nem valósulhat meg. Elvárjuk tehát, hogy a szülők elfogadják, tiszteljék az óvoda református jellegét, értékrendszerét, nevelési elveit, becsüljék az intézményben dolgozók munkáját.

Ennek érdekében lehetőséget biztosítunk arra, hogy az óvoda pedagógiai programját, feladatait megismerjék.

 

 

4.2.2. Óvodai életünk megszervezésének sajátosságai

  • Vegyes életkorú csoportok szervezésére törekszünk.
  • Folyamatos napirend szerint éljük mindennapjainkat, de igényeljük a napi egyszeri különböző tartalmú együttlétet.
  • A megszokott óvodai időbeosztásnál lassúbb tempót követünk.
  • Műveltségi tartalmak átadásában a „keveset –lassan - jól” elvet valljuk.
  • Az Istennel való beszélgetés lehetőségét rejtik az imádságok. Az étezések előtti és utáni, elalvás előtti rövid, kötött imádságok szokása munkálja az Istennel való kapcsolatot.
  • A gyermeki szükségleteket rangsoroljuk (a Masslow –féle piramis)
  • Fontos a védelem és biztonságigény kielégítése, a felnőtt állandó, de tapintatos jelenlétével. A felnőtt személye garancia a társas együttlét elemi szabályainak megvalósulására.
  • A nevelési folyamat ritmusát az évszakok, a keresztyén és egyéb ünnepek, jeles napok váltakozása adja meg.

 

4.3. Óvodai élet tevékenységformái, az óvodapedagógus feladatai

4. 3. 1. Játék

A játék szükséglet és létforma a kisgyermek életében. Sokrétű és összetett viselkedést, életmódot, elsődleges életkategóriát értünk alatta. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad képzettársításokat követő szabad folyamat – a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé.

A játék valamennyi tevékenységformát magába foglalhatja, ami ebben az életkorban érdekes lehet. A dalok, versek, mondókák, rajzok, kézimunkák segíthetik a játék érzelmi, képzeleti átélését. Általuk a felnőtt saját „tudásanyagával” gazdagíthatja a játékot, építheti a gyermeki műveltséget is – a szabad játék elsődlegességének tiszteletben tartásával.

 

A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte lehetővé teszi a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.

 

Az csoportszoba tárgyai, berendezése, a játékszerek a belső indítékokból létrejövő játék külső feltételei. A belső tér kialakításakor az esztétikai szempontok mellett figyelembe vesszük, hogy a bútorok, berendezési tárgyak könnyen mozgathatóak legyenek, teret adva a gyermek játékban megnyilvánuló fantáziájának, kreativitásának. A csoportszobát kuckósan rendezzük be, mert körül kerített kis világra, védettségre, meghittségre van szükségük a gyermekeknek. Egyszerű, áttekinthető és elkülönülésre alkalmas belső teret alakítunk ki, melyet kis paravánok, polcok, alacsony bútorok tagolnak. Jó minőségű, főként természetes anyagú, esztétikus, a gyermeki képzelet szabad  áramlását ösztönző anyagokat, játékszereket biztosítunk. Minden évszakban sokat játszunk az udvaron, adottságait kihasználva itt is megteremtjük a szabad játék lehetőségét.

 

A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és az igény szerint együtt játszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, a nem direkt reakcióival éri el. Az óvónők személyes példája, hiteles, őszinte viselkedése minta, ösztönző hatású a kisgyermek játéktevékenységére. Tud a rugalmas időbeosztással élni, követve vezeti a csoport szabad játékát. Tapintatos szemlélője a játéknak, szükség estén bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játék folyamata elakad. Leleményes kíváncsiságot keltő tevékenységével, egyszerű, tiszta, könnyen utánozható minták nyújtásával vezeti rá az óvodásokat a folyamatosan bővülő játék motívum készletének összerakására, variálására. Ő maga is állandóan tanulgatja a gyerekektől, hogyan lehet a laza, furcsa és bizarr képzettársításokból csoportos körülmények között játékot csinálni.

 

A folyamatos napirend lehetőséget teremt az elmélyült, kitartó, élményt adó, kreatív játékra. A játék motivációja alapvetően belső, olyan késztetés, amit kívülről irányítani, vezetni, szabályozni nem lehet. Tartalmát tekintve megjelennek benne egyéni és közösen átélt élmények, kezdeményezheti a gyermek vagy az együttjátszó felnőtt. A közösségben zajló játék tulajdonképpen kapcsolatfelvétel- és fenntartás. A gyerek a játékba, mint formai keretbe viszi bele - kifejezetten vagy rejtetten– belső történéseit, érzelmeit, vágyait.

 

Az óvodában kiemelt a szabadjáték túlsúlyának érvényesülése. A játék kiemelt jelentősége az óvodánk napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is megmutatkozik. Elméleti tudásunk alapján tiszteletben tartjuk a különböző játékfajták létjogosultságát. A valóságban gyakorlás, konstrukció, szerep és szabály, a játékon belül fokozatosan összerendeződnek. Nem választhatók szét egymástól, a játék folyamata, módja teljes egész. Pedagógiailag egyaránt értékesnek tartjuk a magányos, páros, kisebb vagy nagyobb csoportokban zajló játékot.

Az óvodáskor igazi játéka a szimbolikus játék, amely a rajzzal és a spontán mozgással együtt az óvodás gyermek legfőbb önkifejezési módja. Megértéséhez elengedhetetlen az óvónő szimbólumértő képessége. A mozgásos-, énekes-, építő-, konstruáló-, dráma- és szabályjátékok, a dramatizálás és a bábozás ezeket kiegészítve, színesítve alkotják a játék egészét.

 

Nevelőközösségünk tehát egybehangzóan vallja az alábbiakat:

  • A játék szabad cselekvések sorozata. Szabad akaratból, azaz külső kényszerítő körülmények nélkül jöhet csak létre.
  • Nem produktív, nem az eredmény, a teljesítmény, a végtermék fontos, hanem maga a folyamat.
  • A játék valóságszerű, de nem valóságos. A gyermek játékát sajátos logika jellemzi, tudja, hogy játszik, de mégis összemossa a valóságost és az elképzelhetőt, nem állít éles határokat közéjük, könnyedén közlekedik egyikből a másikba.
  • A játékra nem érvényesek a valóság idő-és térbeli korlátai. Időtartama a valóságos történésnél hosszabb és rövidebb is lehet: az egyszeri bármeddig ismétlődhet, és bármikor lejátszódhat. Nincsenek valóságos térbeli határok sem.

 

4.3.2. Mese, vers

A mese szimbolikus nyelve, formája miatt az óvodás korú gyermekhez - a játék mellett- legjobban illő műfaj. A valóság és a vágyak közötti szivárványhíd, amelyet az élőbeszéd fordulataiból építünk fel. Ezen könnyen közlekedik a gyermeki gondolkodás és a képzelet. Örömforrás és társas élmény, amely a játékhoz hasonlóan nagy belső energiákat mozgósít.

 

A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Párban, kisebb csoportokban, közösen a játéköröm kedvéért, spontán ismételgetéssel a felnőttet vagy egymást utánozva mondogatjuk ezeket. A vers játék, az érdekesen, szépen hangzó szavakkal. Ezen ritmusokkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi nyújtanak.

A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre.  A mese a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese –képi és konkrét formában- feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat.

 

A mese kiválóan alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. A mesehallgatás során, a belsőkép teremtés révén a gyermek tudattalan szorongásait, feszültségeit képes feldolgozni a mese cselekményének átélésével. Az agy tudásként raktározza el a mesében kódolt szimbólumokat, melyekhez egész életünkön át, mint magától értetődő tudáshoz lehet fordulni. Jelentősége túlmutat a gyermekkoron, krízishelyzetekben valódi lelki erőként, támaszként jelenik meg. Népünk bölcsességét kikristályosodott formában hordozó népmeséink szemléletes magyarázatot adnak a világ egészéről, s az emberi természetről. Ápolják a transzcendenshez vezető utat, hiszen az átélés szintjén a mese és a hit közös lényege az, hogy mindkettő kísérlet önmagunk elhelyezésére a világmindenségben. Ezért elsősorban a népmesék gazdag kincsestárából válogatunk, minden nap mesélünk óvodásainknak. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett, intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája.

Az óvónők igényes válogatásai alapján a népmesei, népköltészeti alapot kiegészítik a klasszikus és modern írók, költők irodalmi alkotásai.

 

Elvárható eredmények óvodáskor végére

(az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva)

  • A gyermekek várják, kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesehallgatás hangulatának megteremtésében. Képesek ráhangolódni, figyelmesen, csendben végighallgatják a mesét.
  • Maguk is kísérleteznek mesemondással, „rímfaragással”.
  • A versek ritmikáját mozgással is kísérik.
  • Rajzaikat és kézműves tevékenységeiket is ösztönzik irodalmi élményeik.

 

4. 3.3. Ének, zene, énekes játékok, tánc

Az énekes népi gyermekjátékok sokaságával alapozzuk meg a zenei anyanyelvet. A kisgyermek hallása, ritmusérzéke a rendszeres játék és éneklés hatására spontán fejlődik. Mivel a gyermeknek még nincs kialakult értékrendszere, kötelességünk megszűrni az őt ért hatásokat.

Óvodánkban arra törekszünk, hogy a legértékesebbet nyújtsuk gyermekeink számára. Tudatosan törekszünk arra, hogy csak az igényesen megválogatott, ünnepeink, mindennapjaink zenei anyagát “tiszta forrásból”, az életkor számára feldolgozható egyházzenei anyagból, és értékes, klasszikus forrásból merítsük. Óvónőink szívesen használják megszerzett hangszeres tudásukat. Mindennél fontosabb azonban, hogy amikor csak lehet, énekeljen az óvónő és énekeljenek a gyerekek is.

A népdalok éneklése, hallgatása a gyermek – néptáncok és nép játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Lényeges, hogy a felnőtt ebben is biztos támasz legyen. Az az énekes népi játék jó, amelynek egyszerű a szabálya. Így a zenére és a játékra figyelhetnek a gyerekek. Az éneklés a csoportos játékok egyik lehetősége, de egyéb játékhelyzetből is következhet.

 

Az énekes nép játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A hallás- és ritmusérzék-fejlesztő mozzanatokat a játékdalok magukban hordozzák. A zenei megformálásban az óvónő tudatos, de a gyerekek számára nem csinálunk belőle külön feladatokat. Az élő zene, az éneklés természetesen ösztönöz a tiszta, csengő hangképzésre. A dalok válogatásának szempontjai: a gyerekek által tisztán kiénekelhető hangterjedelem, az aktuális érzelmi állapot, a játékszabályok áttekinthetősége, a térformák és a mozgásanyag változatossága. Szem előtt tartandók az Ádám Jenő által kidolgozott módszertani alapelvek és a kodályi figyelmeztetés: “Anyanyelve csak egy lehet az embernek, zeneileg is.”

Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik az óvónői minta spontán utánzásával.

 

Fontos, hogy a református óvodánk keresztyén szellemisége a zenei nevelésen keresztül is áthassa az egész napot. A keresztyén ember számára az egyházi ének egyúttal olyan imádság, amely Istent magasztalja. Egy adott tevékenységi formához hozzákapcsolhatunk egy-egy éneket és kihasználhatjuk azok rendszeres visszatéréséből adódó lehetőségeket.

 

Ilyen gyakorlat nálunk pl.:

-       áhítatra hívó és áhítatból kivezető ének

-       imádság előtti és utáni ének

-       étkezés előtti és utáni ének

-       elalvás előtti és utáni ének

-       név, - vagy születésnap megünneplése áldást kívánó énekkel

Az óvónő énekelgetése a napi tevékenységekhez kapcsolódva színesíti, gazdagítja azokat. A zenehallgatási célú éneklés viszont a meséhez hasonlóan csendet kíván – alkalma lehet az összeülés vagy a pihenés -, hogy hangulatot teremthessen, érzelmeket kelthessen. Anyagát elsődlegesen a magyar népdalkincsből merítjük. Gépi zenét csak ritkán használunk – feltétele, hogy igényes, művészi értékű legyen.

 

Elvárható eredmények az óvodáskor végére:

(az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva)

  • Énekes népi játékokat kezdeményeznek, szeretnek énekelni.
  • Tiszán énekeljenek egyedül a az egyvonalas c és a kétvonalas c magasságok között, tudjanak dallammotívumokat visszaénekelni.
  • Legyen koordinált a mozgásuk önmagukhoz és a csoporttársaikhoz képest.
  • Felismerik a magas – mély, halk - hangos éneklés közötti különbséget. Képesek zenei fogalom párokat a dinamikai különbségekkel együtt felismerni.
  • Szöveges ritmusmotívumokat visszatapsolnak csoportosan és egyénileg is.
  • Az egyszerű játékos, táncos mozgásokat motívumnyi ismétlődő szakaszokkal szépen megformálják (dobbantás, kopogás, párválasztás, kifordulás stb.).
  • Egyszerű játékos táncmozgásokat esztétikusan, kedvvel végeznek.

 

4.3.4. Mozgás

A szabad mozgás a gyermekek alapvető igénye. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszicho motoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza. Ezt az időszakot sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal segítjük elő. Mindezek nagymértékben hozzájárulnak a tanulási képességek, kompetenciák kialakulásához, fejlődéséhez. Az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján lehetőséget biztosítunk a gyermekek egyéni szükségleteinek és képességeinek figyelembe vételével.

 

Az ugrás, ugrándozás, futás, járás, bújás, egyensúlyozás, a labdával való ügyeskedés, az állatok, mesealakok mozdulatainak utánzása, egy sor olyan hagyományos népi és testnevelési játék nélkülözhetetlen eleme, ami a legtermészetesebb mozgásbiztonság-erősítő, önként és örömmel végzett gyakorlása.

 

A gyermek természetes mozgásigényére figyelemmel, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeket, - az óvodai élet egyéb tevékenységeibe komplexen beépített testmozgást - kiegészítik az irányított mozgástevékenységek, amelyek együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére, mint pl.- pozitív énkép -önkontroll - érzelemszabályozás - szabálykövető társas viselkedés - együttműködés- kommunikáció- problémamegoldó gondolkodás.

A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hat a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. E mellett fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait.

 

A mozgás öröm, a gyermek szervezetének szükséglete, fejlődésének mozgatója, játék és jelzés testi-lelki állapotáról. A modern életkörülmények következtében elvesztett mozgáslehetőségeket óvodánkban megpróbáljuk tudatosan visszaadni. A szabad mozgás legfőbb terepe az udvar, hiszen a szabad levegőn végzett mozgás még hatékonyabb.

Ha az időjárás engedi, sokat tartózkodunk a szabadban és ott játszunk, mozgunk, tornázunk. Törekszünk a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására. Az irányított mozgásos játékok mindig kiemelt lehetőségei a testi nevelésnek, amelyre szervezett formában heti egy alkalommal kerül sor. A 2010/11-es nevelési évben óvodánknak lehetősége nyílt bekapcsolódni az MLSZ által támogatott Ovi-foci Programba. A bekapcsolódáshoz és az elinduláshoz adottak voltak a személyi és tárgyi feltételek. Minden évben megrendezésre kerül több Ovi-foci fesztivál, ill. focitorna, amire nagy örömmel készülünk fel.

Az egyéni képességek kibontakoztatásának legjobb útja a mozgásélmény sokirányú megtapasztalása a fokozatosság elvének betartása mellett. Ezért a legjobb játék a kipróbált, megtalált, utánzott mozgások, mozdulatok más-más formában történő variálása. Kicsiknek, nagyoknak egyaránt szabad az inger gazdag környezetünk veszélytelen tárgyait szabad mozgásra használni. A testnevelési eszközök, játékszerek, a nap bármely időszakában történő kreatív bekapcsolása, gazdagítja mozgáskínálatunkat és ébren tartja a gyermekek fantáziáját.

Pszichológiai tanulmányinkból tudjuk, hogy nagyon fontosak az egyensúlyozás gyakorlatai az értelmi képességek alakulásában, ezért ezek spontán gyakorlására lehetőséget biztosítunk. A mozgásfejlődés szakaszai megmutatkoznak a mozgásvégrehajtás minőségében, pontosságában, a mozgáskombinációkban és a teljesítményben. Az "Óvodai nevelés játékkal, mesével" program módszertani kötetében részletesen megtalálható az ajánlott testnevelési eszközök és játékok ötlettára és sorrendje.

Az óvoda udvarát nem osztjuk csoportokhoz kötődő részekre, így a gyermekek szabadon használhatják a viszonylag nagy területet. Fontos feltétele ennek, hogy minden felnőtt minden gyermekre ügyel.

 

A szervezett mozgások alapelvei:

  • Az életkornak és nemnek megfelelő terhelés, az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vétele.
  • A szervezeti keretek, foglalkoztatási formák a sokoldalú tapasztalatszerzést segítsék elő.
  • A gimnasztikai gyakorlatokhoz mindig használjunk kéziszert.
  • A foglalkozások a természetes mozgások (járás, futás, kúszás, mászás, csúszás, gurulás, szökdelés, ugrás, dobás) különféle változataival való ismerkedésre, azok gyakorlására épüljenek.
  • Játékos hangulatot, oldott légkört biztosítsunk.

 

Egy, a heti rendben rögzített napon hosszabb, az óvónő által tervszerűen felépített testnevelés „foglalkozásra” kerül sor. Ezek az alkalmak a közös együtt-mozgás élményén túl lehetővé teszik a gyermekek számára, hogy saját képességeiket, „tudásukat” társaikhoz viszonyíthassák, felmérhessék.

 

A mindennapos szervezett mozgás tartalma:

  • játékos utánzó gyakorlatok
  • fogó- és futójátékok
  • ugró-, szökdelő játékok

A heti egy alkalommal szervezett, 30 – 40 perces játékos, irányított mozgás egész évre szóló terve az óvodai ötlettárban található. A terv egyfajta keret; sorrendje felcserélhető, módosítható a csoport összetételének, időjárásnak, egyéb körülményeknek megfelelően.

 

Fontosnak tartjuk még az alábbi módszertani elveket:

  • A gyakorlatok egymásutániságában ügyelünk a fokozatosságra.
  • Szervezéssel, túl sok magyarázkodással nem töltjük az időt; nem várakoztatunk feleslegesen.
  • A kisebbeket nem unszoljuk, hagyjuk, hogy önként kapcsolódjanak be.
  • Az irányítás mellett teret adunk a gyermekek egyéni ötleteinek is (mozgásminta, mozgáskreativitás).

Elvárható eredmények óvodáskor végére:

(az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva)

  • Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, harmonikusabbá, ügyesebbé válik.
  • Cselekvőképességük gyors, mozgásukban kitartóak.
  • Egyéni-, csoportos-, sor- és váltóversenyt játszanak az óvónő segítségével és képesek a szabályok betartására.

 

4.3.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül.

Az egész nap folyamán teret biztosítunk arra, hogy gyermekeink bármikor fessenek, gyurmázzanak, agyagozzanak, rajzoljanak, vagdossanak, hajtogassanak, barkácsoljanak. Maga a tevékenység – s ennek öröme – a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.

Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességhez igazodva, segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását.

 

A csoportszobákban ezekre a tevékenységekre elkülönített helyet alakítottunk ki, az eszközök állandóan elérhetők, elkérhetők, néhány kezelési szabály betartása mellett önállóan elvehetők. Szívesen ismertetjük meg a gyermekeinket a népi kismesterségek óvodában jól alkalmazható elemeivel.

A hagyományos eszközök és technikák mellett újszerű, természetes alapanyagokból készült rajzeszközöket is próbálgatunk.

Az óvónő feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különféle anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és a kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. A technikákat, az anyagokkal, eszközökkel való bánásmódot meg kell mutatni. Nem korlátozzuk az ötleteiket, szabad utat engedve kreativitásuknak, abban segítünk, hogy hogyan és miből, mivel lehet valamit készíteni. Az elkészítés folyamata is játék, s az elkészült tárgy, kép, kézimunka játékszer lesz – lehet valamelyik ügyességi vagy szimbolikus játékban. Az eredményt nem minősítjük! Mindenféle eszközzel szívesen dolgozunk, krétával, festékkel, agyaggal, papírral, fonallal, gyapjúval, terménnyel, fával, kővel, homokkal, vízzel játszunk. Öncélúan soha nem rajzoltatunk! Ábrázolni, kézimunkázni játékidőben, gyermeki, óvónői kezdeményezésre szoktunk.

 

Elsődleges feladatunk a feltételrendszer biztosítása:

  • Jó minőségű eszközök, anyagok sokszínű kínálata (többirányú tapasztalatszerzés), amelyből a gyermek választhat.
  • Az eszközök mindig elérhetőek, hozzáférhetőek legyenek.
  • Az óvónő a technikát, az anyagokkal, eszközökkel való bánásmódot mutassa meg.
  • Az eltérő formai környezet biztosításával segítsük a gyermek fantáziájának szabad kibontakozását, formavilágának gazdagodását.

Elvárható eredmények óvodáskor végére:

(az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva)

v  Élményeik, elképzeléseik, képzeteik megjelenítésében többnyire biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit.

v  Képesek a tárgyak térbeli kiterjedésének tapasztalati felismerésére, a főbb formai jellemzők megnevezésére.

v  Formaábrázolásuk változatos, többnyire tudják hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat. Emberábrázolásaikban megjelennek a részformák, próbálkoznak a legegyszerűbb mozgások jelzéseivel.

v   Önállóan tudják alkalmazni a megismert technikákat egyszerű játékok, kellékek készítésénél.

v  Kialakul a biztos ceruzafogás.

 

4.3.6. Külső világ tevékeny megismerése

A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez szűkebb és tágabb természeti – emberi - tárgyi  környezetének formáiról, mennyiségeiről, téri viszonyairól. Miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek életkorának megfelelő, biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek.

 

Feladatunknak tekintjük, hogy lehetővé tegyük a gyermek számára környezete tevékeny megismerését. Megfelelő alkalmat, időt, helyet, eszközöket biztosítunk a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel alakítására. A környezet megismerése révén sokoldalú matematikai tapasztalatokat szereznek. Életünk tele van matematikai tartalommal. Csupán annyi a dolgunk, hogy mindezeket észrevegyük, rácsodálkozzunk a problémára és megoldjuk az éppen aktuális tevékenységnek megfelelően (pl.: játék, mozgás, munka stb.) Az irányok megnevezése, a hasonlítgatások, összegyűjtés-szétválogatás, párosítás, időbeliség felfedezése, megnevezése, a formák letapogatása játék közben olyan természetes, mint a mondókázás, dúdolgatás. Miközben felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségi szemlélete.

 

Az időt a napirend, a különböző események, születésnapok, ünnepek tagolják kisebb vagy nagyobb szakaszokra. A szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, a családi, a tárgyi kultúra értékeinek felfedezésével megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A kisgyermek játékában felhasználja ismereteit, folyamatosan gyakorolja, fantáziájával gazdagítja, átéli a megismerés, cselekvés örömét.

 

Beszélgetünk és nem a kérdések sokaságával faggatjuk a gyermekeket. A gyermek mondanivalóját kiegészítő, hozzátoldó felnőtt közléseket tartjuk ösztönzőbbnek, mint a kérdve kifejtés iskolás módszerét. A kötöttségektől mentes gondolkodás és a beszédkedv játékos megnyilvánulásai ezek. A valódi tartalom mindig maga a beszédkapcsolat felvétele és fenntartása, az érzelmi összetartozás megerősítése. Fontosak vagyunk egymásnak. Udvariasan, de nem körülményesen és főként nem didaktikusan beszélgetünk, így segítjük elő, hogy a gyermekek önálló véleményt alkothassanak környezetük alakításáról és a kortársaikkal való kapcsolataikról.

 

Elvárható eredmények óvodáskor végére:

(az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva)

  • Ismerik lakásuk címét, szüleik foglalkozását.
  • Az elemi közlekedési szabályokat ismerik és betartják.
  • Felismerik a napszakokat. Különbséget tesznek az évszakok között, ismerik az évszakok jellegzetességeit.
  • Képesek jól ismert tulajdonságok szerinti válogatásra, sorba rendezésre, kiegészítésre.
  • Elemekből elrendezéssel, bontással létrehoznak ugyanannyit, többet, kevesebbet.
  • Helyesen használják a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat (hosszabb, rövidebb, több, kevesebb)
  • Magabiztosan tájékozódnak a térben. Ismerik, értik és követik az irányokat, helyesen használják a névutókat.

 

4.3.7. Munka jellegű tevékenységek

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenységek. Ide tartozik elsősorban a saját személyükkel kapcsolatos önkiszolgálás

és az élethelyzetekben való közös együttműködés, a folyamatos megbízások rendszere, az önként vállalt naposi munka. A gyermek munka jellegű tevékenysége a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének a munka-végzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok alakításának fontos lehetősége.

 

A gyermek, munka jellegű tevékenysége - önként - azaz örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység. Alkalmi feladatok és folyamatokban történő munkamegosztás bőven akad az óvodai életben. A leggyakoribb munkafajták:

  • A játékban megjelenő, a szükségleteiket kielégítő munkák, melyeket a gyermekek önként vállalnak
  • Az óvodai életet végigkísérő önkiszolgáló munka, mely fejleszti az önállóságot, kitartást, feladattudatot.
  • Környezetünk rendszeres ápolása, gondozása
  • Önként vállalt és kisebb csoportokban is végezhető alkalmi megbízások, melyek a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája.

 

Minden munkajellegű tevékenységnél fontos a jó szervezettség. Fontos azoknak a gyermekméretű eszközöknek a biztosítása, amelyekkel a gyermekek önálló munkát végezhetnek a testi épségük megóvása mellett.

 

Az óvodai élet megkívánja, az óvónő tudatos pedagógiai szervezését, a gyermekkel való együttműködését, illetve annak reális, konkrét, értékelését.  Adódnak feladatok, melyek megosztásával az együttmunkálkodás öröme élhető át. Szeretjük megbízni a gyermekeket kisebb-nagyobb alkalmi feladatokkal, élvezik, ha sikeresek, hatékonyak (pl. üzenet továbbítása, stb.). Bevonjuk őket környezetük rendben tartásába (játékok válogatása, növények öntözése, stb.) Segítséggel szívesen gondozzák az állatokat (madáretetés, akváriumgondozás).

 

A feladatok soha nem kényszerítő jellegűek, de öröm, ha általam gazdagabb lesz az “ovis” élet. Mindez a gyermeknek játék is, tanulás is és számunkra hasznos, értékes nevelési lehetőség.

 

4.3.8. Tanulás

Az óvodás gyermek nem kicsinyített iskolás, hanem tökéletes óvodás!

 

Az óvodában a tanulás folyamatos jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg.

 

Az óvodai tanulás elsődleges célja, az óvodás gyermek kompetenciáinak a környezetéből és az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése, attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az egyéni tanulási utak támogatása a gyermeki szükségletekhez, képességekhez igazodva történik. A tanulás, a megismerés szükséglete, mint kíváncsiság, a kulturális igények forrása. A testi szükségleteknél halványabb, bimbózó tulajdonság. Táplálni kell, mert az a természete, hogy szellemi táplálék és társas ösztönzés nélkül elsorvad.

A tanulás tevékenységekben is megvalósul. Sokszínű, változatos, cselekedtető játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálása az óvónő részéről. Bármilyen tárggyal, dologgal kerüljön is kapcsolatba, bármit is tesz azzal, manipulációja együtt jár a tapasztalással, a tanulással. Kíváncsisága, megismerési vágya ösztönzi. Arra van szükség, hogy maga fedezze fel a „csodákat” környezetének valóságából, erre érez belső késztetést. A játéka, magával hozza a problémákat, az új élethelyzeteket. Ezek megismerését és megoldását tapasztalatai, emlékképei, gondolkodása, nemegyszer fantáziája segíti, s eközben tanul a kisgyermek. Vagyis a belső szükségletek, igény és a külső tényezők megfelelő kölcsönhatásában létrejövő folyamatot, a folyamat hatására kialakult változást tekinthetjük tanulásnak.

 

Ahhoz, hogy az ismeretek ténylegesen bevésődhessenek és rendszerré válhassanak, sok-sok próbálkozásra, kísérletre, saját tapasztalatra van szükség. A pozitív és negatív élmények és ezek feldolgozása szabad alkotásokban (mozgás, hang, szó, kép és ezek variációja) elengedhetetlen feltétele a külső ingerek belsővé válásának és a harmonikus személyiségfejlődésnek.

 

A tanulás formái:

  • Az utánzásos, minta -, és modellkövetéses magatartás -, és viselkedés –tanulás (szokások alakítása).
  • A pedagógus által kezdeményezett tevékenységekben megvalósuló tanulás.
  • A cselekvéses tanulás.
  • Spontán játékos tapasztalatszerzés. A kisgyermek nem elsősorban a szóból tanul, hanem szemlélődésből, tapasztalatszerzésből, cselekvésből.
  • A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés.
  • Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés.
  • Gyakorlati problémamegoldás.

 

4.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek, a gyermekvédelemmelösszefüggő pedagógiai tevékenység

A hátrányos helyzetű gyermekek az óvodai közösségbe kerülve előfordulhat, hogy gátlásokkal küzdenek, szorongók, nehezen kommunikálnak, konfliktushelyzetben többnyire agresszívan reagálnak. Elsődleges feladatunk felderíteni a gyermek fejlődését veszélyeztető okokat. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. A gyermek veszélyeztetettségétől függően jelzéssel élünk a gyermekjóléti szolgálat felé.

Pedagógiai eszközökkel törekszünk a káros hatások megelőzésére, illetve ellensúlyozására. Megoldási lehetőségek: nevelési segítség, tanácsadás. A szülők figyelmének felhívása a gyermek fejlődésének sajátosságaira óvodapedagógusi fogadóóra keretében. Szükség esetén szakemberhez irányítása. A beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek szocializációját segítő tevékenységek: játék, drámajáték, azonosulásra épülő játék, kapcsolatteremtő játék, kreatív tevékenységek.

Társas kapcsolatok alakítása, tapasztalatszerzés az egymással törődésről. Páros szituációs játékok. A közös mozgás öröme, mozgásfejlesztő eszközökkel, óvónő által irányított mozgásos játékokban. Az énekes játékok a hallás-, és ritmusérzék fejlesztés mellett a különböző érzelmek átéléséhez is segítséget adnak. Népmeséink nevelő hatású, önerősítő példát, erkölcsi irányt adnak.

Az esetlegesen felmerülő hátrányok „felmérése” 3 – 5 éves korban a napi tevékenységek során történik. Fontos elvünk, hogy a bármilyen ok miatt társaitól fejlődésben elmaradt gyermek fejlesztése, korrekciója egészséges társaival együtt, egyéni bánásmóddal történjék. A felzárkóztatás fontos eleme az életkorra leginkább jellemző utánzásos tanulás, a társak példája. Logopédiai szűrésen a szülők beleegyezésével minden gyermekünk részt vesz. A logopédus segítségét a beszédhibák javításában általában a gyermekek 5. életéve után vesszük igénybe – súlyosabb probléma esetén korábban is.

A szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatása, differenciált fejlesztése terén legfőbb célunk, hogy az óvoda nyugodt – érzelem gazdag - derűs légköre segítse esetleges sérüléseik kompenzálását. Az óvoda valamennyi dolgozója részéről elengedhetetlen a türelmes – elfogadó attitűd, a fokozott törődés, az egyénhez igazított elvárások; amelyek mintául szolgálnak a gyermekek számára. Különösen fontos integrálódásuk (kapcsolatteremtés, beilleszkedés a csoportba, tevékenységekbe) segítése.

Minden gyermek „ügyes” valamiben. Sokoldalú, önkifejezésre lehetőséget adó tevékenységek által segítjük önbizalmának fokozását, figyelemzavarának feloldását, önkontrolljának, önismeretének erősítését, a folyamatos egyéni motiváció fenntartását. Ezek legfőbb eszköze is a mozgás és a társas közösségi játékok (énekes- és szabályjátékok).

Tehetséggondozás

A tehetség „felmérése” 3-5 éves korban a napi tevékenységek során történik. A tehetséges gyermekek számára igyekszünk olyan lehetőségeket, tevékenységeket biztosítani, amelyek képességeik kibontakoztatását segítik. (Társas-, és logikai játékok; zenei fejlesztés; nagyobb ügyességet igénylő kézműves technikák – pályázatokon való részvétel stb.).

 

4.5. Tervezés, dokumentáció

 

4.5.1. Szervezeti formák, időkeretek

A gyermekek óvodában eltöltött 3-4 évét egybefüggő időnek tekintjük, amelynek alapritmusát az évszakok váltakozása (a természet bennünk is lüktető ritmusa) adja; ezt hétköznapok és ünnepnapok tagolják. Az évszakok szerint változik a kint és bent töltött idő aránya. A program tartalmi feldolgozása kéthetes ciklusban valósul meg.

 

Minden csoport vegyes összetételű. A csoportok kialakításánál az óvodavezető kikéri a nevelőtestület véleményét, figyelembe véve a szülők kérését. (Testvérek, barátok egy csoportba, a választott óvó nénihez kerülhetnek.) Így a korosztályok, nemek arányának ismeretében, annak megfelelően rugalmasan alakítják évről-évre az alapvető kereteket.

A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket. Ezek a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek.

 

Napirendünket a folyamatosság és a rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki.

 

Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző munkatársakkal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében megszervezve az óvodapedagógus jelenlétében és közreműködésével.

 

Az Óvodai Nevelés Játékkal, Mesével program módszertani segédkönyveit, a javasolt keretterveket felhasználjuk, kiegészítjük a helyi adottságok nyújtotta lehetőségekkel, gyermeki élményekkel. A keretterv ötlettár, több évre készül, elemei cserélhetők a sikeresség, vagy sikertelenség, illetve az aktualitások függvényében. Munkánkat keretterv alapján végezzük, mindig rendelkezünk az adott időszakban felhasználható műveltségi tartalmakkal, melyből rugalmasan választunk. Munkánk tapasztalatait havonta rögzítjük. A mindennapos együttlét tartalmának és szervezési feladatainak átgondolása elengedhetetlen kötelességünk.

Az óvodapedagógus munkájának dokumentumai:

  • Pedagógiai Program
  • Óvodai Nevelés Játékkal, Mesével elmélet és módszertan könyv
  • A református óvodai nevelés keretprogramja
  • Óvodai fejlődési napló
  • Óvodai csoport napló

Az óvodai csoportnapló a pedagógiai programunk alapján a nevelőmunkánk tervezésének dokumentálására szolgál. Tartalmi felosztása a 20/2012.(VIII.3.) EMMI rendelet 91.§ előírásainak megfelelő.

Az óvodai fejlődési napló az óvodás gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követésére szolgáló dokumentum (szükség szerint, de legalább félévenként). Rögzítjük a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat. A gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatjuk. Tartalmi szempontjai megfelelnek a törvényi előírásoknak. (20/2012.(VIII.3.) EMMI rendelet 68.§, 93§, 22/2013.(III.22.) EMMI rendelet 18§)

 

Heti rend:

Óvodánkban kötött heti rend nincs, de a különböző tevékenységi területek műveltség és készség anyaga alkalomszerűen összefonódva, a játékos és mesei helyzetek alkotó elemeként jelenik meg nap, mint nap. Az elfoglaltságok konkrét tartalma, sorrendje, szervezeti formája a csoportvezető óvónők módszertani szabadságának körébe tartozik.

Programunk az óvónők szaktudására bízza a tennivalókat, széleskörű szakmai háttértudásra, értékes emberi tulajdonságaira, folyamatos önképzésre alapoz.

A nevelési stílus, a műveltségi tartalmak, az elvárható fejlettségi mutatók, a viselkedés fontos szabályai minden óvónőre kötelező érvényűen vonatkoznak pedagógiai programunk elfogadásával.

 

Nap

Játéktémák, tartalmak, tevékenységek

Hétfő

folyamatos játékidő

mindennapi testmozgás

mese-vers

Heti egy alkalommal:

  • ének, zene, énekes játékok, gyermektánc
  • mozgás
  • a külső világ tevékeny megismerése
  • rajzolás, mintázás, kézi munka
  • bibliai történet

Kedd

folyamatos játékidő

mindennapi testmozgás

mese-vers

Szerda

folyamatos játékidő

mindennapi testmozgás

mese-vers

Csütörtök

folyamatos játékidő

mindennapi testmozgás

mese-vers

Péntek

folyamatos játékidő

mindennapi testmozgás

mese-vers

 

Egyszer egy héten a szabad mozgást változatosabbá teszik az irányított mozgásos játékok, amelyek a testi nevelés kiemelt lehetőségei.

 

Napirend:

A gyermekek napirendje az évszaknak, a feldolgozásra kerülő tematikának megfelelően változatos. Az óvodában folyamatos a játszás, amit csak a napirend szerinti játékszünetek szakítanak meg.  A napirend kialakításának legfőbb szempontjai:

  • Kisgyermekkorban az idő nem osztható fel órarendszerű szakaszokra, hanem folyamatos, végtelen egész. Az elfoglaltságoknak is élményszinten egészet kell alkotniuk.
  • Lassúbb tempó, az itt és most elve, a szabadság és korlátozás kellő aránya.
  • A gyermekeknek huzamos, összefüggő idejük legyen a játékra, és lehetőségük a szabad mozgásra, elkezdett tevékenységük befejezésére.
  • A széjjel és együtt ritmikus váltakozása adja a nap ritmusát, rendjét.
  • A gyerekek eltérő szükségleteinek (étkezés, pihenés), fejlődési ütemének lehetőség szerinti figyelembe vétele.
  • Minél több tartózkodás a szabad levegőn.

 

630-700 Játék az ügyeletes összevont csoportban.

700-1130 Játék a csoportszobában, játék a szabadban. Mindennapos testmozgás.

Ezen belül folyamatos tízórai  830-  915 között, valamint 10-25 perces

együttlét, aminek nincs kötött időpontja.

1130-1230 Készülődés az ebédhez, ebéd

1230-1430 Készülődés a pihenéshez, mese, pihenés

1430-1530 Folyamatos ébredés, uzsonna

1530-1700 Játék, ha az időjárás engedi az udvaron

1700-1730 Játék az ügyeletes összevont csoportban

 

4.5.2. Tervezés

Az óvónő szabadsága az idő kezelésében, a játékok tartalmához illő szervezeti formák megtalálásában, a gyermeki műveltség anyagának a mindenkori helyzethez illő összeválogatásában valósulhat meg. Segédanyagként, iránymutatóként felhasználhatja ehhez az óvodai munkaközösség által készített, összeállított - mindenféle tevékenységi formát felölelő - ötlettár anyagát. A tevékenységek időtartama szabadon meghatározható. A tevékenységekbe integrált műveltségtartalmak sokoldalú, közvetlen tapasztalatok során épülnek be a gyermeki tudatba

Az óvónők a nevelési év kezdetén – a csoport összetételének ismeretében – végiggondolják munkájuk súlypontjait, ezt a csoport dajkájával is megbeszélik.

A kéthetes ciklusokban dolgozó óvónők az adott évszakra - és ciklusra- tervezik meg azt a laza kerettervet, amely tartalmazza az adott időszakra a napi, illetve heti szervezett mozgások fő pontjait, a játékba ágyazott tevékenységek tartalmait, műveltségi anyagát.

A délutános óvónő megtervezi a pihenés előtti mese, énekelgetés anyagát, az alkalmankénti délutáni játékba épülő tevékenységeket. Az időszakot követően elemzik a terv megvalósulását.

Az óvodapedagógusok a csoportban végzett szakmai munkájukról havonta tájékoztatót készítenek a szülők számára, melyet az óvodai csoportjuk falitábláján helyeznek el.

 

4.6. Ünnepeink

Az ünnepek magukba sűrítik egy - egy évszak jellegzetességeit. Az ünnepek szépséget, ritmust, értelmet adnak a hétköznapoknak. Keresztyén óvodánkban az ünnepek az öröm, a hálaadás alkalmai gyermekeknek felnőtteknek egyaránt. Gyermekeinket segítenünk kell az ünnep átélésében, tapasztalják meg az ünneplés bensőségességét. A készülődés öröme, a ráhangolódás meghittsége, a várakozás jó ízű izgalma, mind-mind hozzájárul az átélés élményéhez.

 

Fontos, hogy tudjunk és szeressünk együtt lenni, hogy az összetartozás érzése kialakuljon. Az adott ünnepeknél kiemelkedő szerepe van a beszélgetéseknek, a készülődésnek, tudva azt, hogy hétköznap is lehet ünnepelni, és ünnepnapon is lehet hétköznapi módra élni. A kézművesség, a dalos játék, a verselés, a titok őrzése, mind-mind az ünnep méltó megünneplésének szerves részei.

 

A gyermeki élet hagyományos ünnepei:

  • Mikulás
  • Advent, Karácsony
  • Farsang
  • Virágvasárnap
  • Húsvét
  • Áldozócsütörtök
  • Pünkösd
  • Anyák napja
  • Gyermeknap
  • Évzáró közös délután a szülőkkel, elköszönés az iskolába lépőktől, Szeretetvendégség
  • Születés és névnap

 

Megemlékezések:

  • Március 15. (Nemzeti ünnep),
  • Október 31. (Reformáció ünnepe).

 

  • Október 31.: A Reformáció napja

Az egyház megújítása. Luther és Kálvin példája. Látogatás a Református Kollégium Egyházművészeti Múzeumába

  • December 6. Mikulás

Titokzatos ajándékozás.

  • Advent időszaka, Karácsony

Adventi koszorú közös elkészítése. A gyertyagyújtás meghittsége. Közösen végzett külső készülődés (rendrakás, ajándékkészítés, vers és ének mondás) és beszélgetés a várakozásról, a lelki ráhangolódás fontossága. Advent és a várakozás. Karácsony a Krisztus születésének ünnepe. Fontosnak tartjuk, hogy az „igazi” ünnep meghitt melege a családban várjon a gyermekekre.

  • Farsang

Álarcosbál, mulatság, népszokások felelevenítése, télbúcsúztatás-tavaszvárás

  • Március 15. Nemzeti ünnep

Huszáros, toborzós játékok, séta a Petőfi szoborhoz, zászló készítése

  • Virágvasárnap

Jézus bevonulása Jeruzsálembe.

  • Húsvét

Jézus a győztes! A tanítványok öröme a feltámadt Jézussal való találkozásukkor.

  • A mennybemenetel ünnepe (áldozócsütörtök)

Jézus erejéről és visszajöveteléről szóló beszélgetések.

  • Pünkösd

Az egyház születésnapja.

  • Anyák napja

Titkos készülődés verssel, meglepetés ajándékkal az anyukáknak, nagymamáknak. Ezen a napon mindenkiért az anyukája jön.

  • Gyermeknap

Kirándulás, fagyizás, ajándékot kap a csoport.

  • Évzáró

Templomba megyünk közösen a családokkal, verssel és énekkel szolgálnak a búcsúzó, iskolába készülő gyermekek. Az óvodában pedig évet lezáró, jó hangulatú, szeretetvendégséggel véget érő délutánt tartunk a családdal együtt. Megmutatjuk mennyit gyarapodtunk emberségben, örömet és meglepetést kívánunk szerezni azzal, hogy már sok mindent tudunk, felszabadultan játszunk és engedelmesek vagyunk. Önzetlen együttlét.

  • Gyermekeink születésnapja, névnapja

A gyermekek egyéni ünnepe. Örülünk a növekedésnek. Köszöntőt énekelünk, és mindig készül apró meglepetés, kerül egy szem nyalánkság is, gyümölcs is.

 

Óvodánkban rendszeres időközönként, egyedi mérlegelés után megtekintünk egy-egy bábszínházi, vagy egyéb művészeti előadást a gyermekekkel illetve, esetenként a szülőkkel közösen.

 

4.7. Család – Óvoda – Iskola – Gyülekezet - Külső kapcsolatok

 

4.7.1. Család

Óvodánk a család mintájára szervezett intézmény. Az anyai bánásmódra és a testvéri kapcsolatokra hasonlító légköre, érzelmi - hangulati jellemzői teszik a kisgyermek számára kellemessé. Szeretnénk a család életének megkönnyítői lenni. A család életét tiszteletben tartjuk, abba illetéktelenül nem avatkozunk bele, de nyitottak vagyunk pedagógiai, emberi segítségnyújtásra, ha megtisztelnek bizalmukkal.

 

A gyermeknevelés szülői felelősségét nem vállalhatjuk át. A gyermek intelligenciája, viselkedése, viszonyai, érzelmi élete, szokásai főként a családi minta szerint formálódnak. Óvodánk keresztyén szellemisége megerősít, segít, ahol tud.

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.

Hasznos információ lehet számunkra:

  • A család értékrendje
  • A család szerkezete
  • A gyermek helye a testvérkapcsolatban
  • A szülők nevelési attitűdje
  • Az óvodai neveléssel szembeni elvárásuk

 

Feladatunknak tekintjük a szülők rendszeres tájékoztatását. Fontos számunkra a számon tartottság érzése, a szülők támogató, segítő viszonyának kialakítása. Meghallgatjuk gondjaikat, véleményüket, hogy közös megoldást találjunk. Az együttműködésbe igyekszünk bevonni az egész családot, szülőket, testvéreket, nagyszülőket.

 

A kapcsolattartás lehetséges formái:

  • Naponkénti párbeszéd
  • Szülői értekezlet
  • Szülői Fórum
  • Szülői beszélgető délutánok
  • Óvodapedagógusi fogadó órák
  • Családlátogatások igény szerint
  • Közös ünneplés, családi nap, szeretetvendégség
  • Családi istentiszteleti alkalmak
  • Közös kirándulás

 

Az új szülőknek minden évben külön szülői értekezletet tartunk. „Egy év az óvodában” illetve „Egy nap az óvodában, amíg anya nem jön értem” címmel PowerPoint technika segítségével tájékozódnak a szülők az óvodai életről. Ezen a délutánon mutatkoznak be az óvodapedagógusok is.

 

4.7.2. Fenntartó

Az óvoda folyamatos és zavartalan működése érdekében fontos és szükséges a Tiszántúli Református Egyházkerülettel, mint fenntartóval való folyamatos kapcsolattartás. Ennek biztosításáért az óvodavezető a felelős. Az óvoda pedagógiai munkájáról, gazdálkodásáról, a működése során történt legfontosabb eseményekről beszámolót készít a fenntartó által meghatározott formában és részletezettséggel.

Az óvodavezető köteles az óvoda gazdálkodását, működését érintő valamennyi információt, iratot a fenntartónak eljuttatni. Az egyházi vagy állami részről kért adatszolgáltatások másolatait meg kell küldeni a Tiszántúli Református Egyházkerület Tanügyi Hivatalának és a Magyarországi Református Egyház Zsinata Oktatási Irodájának.

Kapcsolattartó: óvodavezető. A kapcsolattartás tartalma: az óvoda optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, az intézmény érdekeinek képviselete. A kapcsolattartás formája: vezetői értekezletek, igazgatótanács ülések, egyházkerületi rendezvények, központi ünnepségeken való intézményi képviselet, munkamegbeszélések, adatszolgáltatás, írásos beszámoló.

 

4.7.3. Gyülekezet

Óvodánk minden debreceni református gyülekezetből fogad gyermekeket, de alakulása óta a Debrecen – Kossuth utcai Református Egyházközséget tekinti „anya gyülekezetének”. A Kossuth utcai templom ad otthont ünnepeinknek és itt kapcsolódnak be gyermekcsoportjaink szolgálatukkal a rendszeresen tartott családi istentiszteletek menetébe. A vasárnapi istentiszteleteken a Palánta, a Szivárvány, a Százszorszép, a Gyertyaláng, és a Hajnalcsillag csoportba járó gyermekek is rendszeresen szolgálnak.

 

A gyülekezetekkel tartott élő kapcsolatok fontosak, mert

  • elsősorban innen várjuk a gyermekek jelentkezését
  • a keresztyén nevelésnek az is célja, hogy segítse a gyermekek gyülekezeti és istentiszteleti betagolódását, otthonra találását
  • a református óvodának missziói feladata is van
  • a gyermekek jelenléte visszahat a gyülekezetépítésre is
  • a munkatársi közösség lelki épülését szolgálja

 

4.7.4. Iskola

Óvodánk testvérintézményként tekint a két egyházkerületi fenntartású, Debrecenben működő református általános iskolára (Debreceni Református Kollégium Általános Iskolája, Kölcsey Ferenc Református Általános Iskola).

Feladatunknak tekintjük, hogy testvérintézményeinkkel hatékony, egymást kölcsönösen gazdagító szakmai együttműködés alakuljon ki.

 

A kapcsolattartás lehetséges formái:

  • kölcsönös látogatás
  • közös rendezvények szervezése
  • szülői értekezleten a szülők tájékoztatása az iskolai programokról
  • pedagógusok szakmai tanácskozása

 

 

4.7.5. Az óvoda kapcsolatai más intézményekkel

Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsőde, egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi illetve közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda törekszik nyitott és kezdeményező lenni.

 

Óvodánk kiemelten törekszik arra, hogy a határainkon belüli és határainkon túli magyar református óvodákkal szakmai és testvéri kapcsolatot létesítsen és ápoljon. Ennek országos fórumairól a Református Pedagógiai Intézet gondoskodik, de fontosnak tartjuk a két, ill. többoldalú együttműködéseket is közvetlenül a testvérintézményekkel.

 

4.7.5.1. Pedagógiai szakszolgálatok

-          HBM Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet (Székhely: 4029 Debrecen, Monti E. u.7.).

-          Református Pedagógiai Szakszolgálat – RPSZ (4026 Debrecen, Füvészkert u 4.)

 

Kapcsolattartó: az óvoda vezetője és az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus.

A kapcsolat tartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben.

A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való részvétel.

Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a pszichológus, logopédus és óvónők jelzése alapján szükség szerint. A RPSZ a köznevelési együttműködési megállapodás keretében- 2013/2014-es nevelési évtől indulóan - az óvodába járó különleges bánásmódot igénylő, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel élő gyermekek fejlesztő pedagógiai, logopédiai ellátását biztosítja, illetve ellát szakértői bizottsági feladatokat.

 

4.7.5.2. Pedagógiai szakmai szolgáltatók

Református Pedagógiai Intézet (Székhely: 1146. Budapest, Abonyi utca 21.).

Kapcsolattartó: az óvoda vezetője, illetve a szakmai munkaközösség vezetője.

A kapcsolat tartalma: a pedagógusok szakmai ismereteinek frissítse, bővítése, valamint szaktanácsadói szakmai segítés.

A kapcsolat formája: továbbképzések, konferenciák, konzultációk, szaktanácsadói hospitálás, szaktanácsadói javaslat.

Gyakoriság: nevelési évenként meghirdetett időpontokban és gyakorisággal.

4.7.5.3. Gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, gyámügyi hivatal

DMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központja (Székhelye: 4026 Debrecen, Mester u. 1. sz.).

Kapcsolattartó: óvodavezető, illetve egyeztetést követően a gyermekvédelmi felelős.

A kapcsolat tartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása. Gyakoriság: szükség szerint.

A kapcsolat formája, lehetséges módja: esetmegbeszélésen, előadásokon, rendezvényeken való részvétel, segítség kérése, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség védelme miatt ez indokolt. A kapcsolattartás lehetséges módja: értesítés, eset-megbeszélés, konzultálás, előadásra, illetve rendezvényre meghívás.

  • a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése – ha az óvoda a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja
  • amennyiben további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen
  • esetmegbeszélés – az óvoda részvételével, a szolgálat felkérésére
  • szülők tájékoztatása révén (a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése), lehetővé téve a közvetlen megkeresését

 

4.7.5.4. Gyermekprogramokat ajánló kulturális intézmények, szolgáltatók

Debreceni Református Kollégium Múzeuma (Székhely: 4044 Debrecen, Kálvin tér 16.), valamint a városban működő kulturális intézmények (pl: Vojtina Bábszínház, Tímár ház-kézműves ház).

Kapcsolattartó: az óvodavezető által az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus.

A kapcsolat tartalma: színvonalas gyermekműsorok, előadások szervezése, lebonyolítása.

Bábszínház, a DRK Múzeuma óvodás korú gyermekeknek szóló programjai. Családi délután és Szülői Fórum programjának szervezése. A kapcsolat formája: intézményi programok szervezése, intézményen kívüli kulturális programok látogatása, illetve ajánlása a szülőknek.

Gyakorisága: az adott nevelési évre szóló munkatervben meghatározva, a szülői szervezet véleményének kikérésével.

 

4.8. Gyermekvédelmi feladatok

Célunk a gyermekvédelem területén a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, ill. a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. A gyermek fejlődését az óvoda csak a szülővel egyetértésben, együttműködve, a szülő hozzájárulásával tudja biztosítani. A gyermekvédelmi feladatok során mindig erre az együttműködésre, illetve a mentális védelmi lehetőségek maximális kihasználására törekszünk.

 

Az óvoda nevelőtestületének gyermekvédelmi feladatai:

  • Biztosítani a gyermeket meg illető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén védő – óvó intézkedésekre javaslatot tenni.
  • Az új óvodások befogadását, beilleszkedésüket segíteni.
  • A családok, minél átfogóbb megismerése, a lehetőségekhez képest.
  • A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat felismerni, és ha szükséges, ehhez szakember segítségét kérni.
  • A feltáró munka után az indulási hátrányok kompenzálására tervet készíteni és végrehajtani.
  • A felzárkóztatást megszervezni.
  • Az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében közreműködni.
  • Az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában részt venni, a szűrést szükség esetén javasolni.
  • A rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, szükség esetén jelezni a hiányzást az illetékesek felé.
  • A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően, a különböző támogatásokhoz való hozzájutás lehetőségeiről tájékoztatást adni.
  • A szülőkkel való együttműködő kapcsolat kialakítása.
  • Jó kapcsolat kiépítése a helyi gyermekvédelmi szervekkel, személyekkel.

 

A gyermekvédelmi felelős feladatai a nevelési év folyamán:

  • A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkaprogramot az adott évre.
  • Az óvodapedagógusok gyermekvédelmi tevékenységének segítése.
  • A nevelési év elején tájékoztatja a szülőket, a gyermekvédelmi tevékenységről, arról, hogy probléma esetén, milyen óvodán kívüli gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel.
  • Városi szintű szakmai rendezvényeken való részvétel.
  • Évente egyeztet a Gyermekjóléti Szolgálattal.
  • Munkájáról félévenként beszámol a nevelőtestületi értekezleten.
  • Együttműködés, szemléletformálás.

 

Gyermekvédelmi felelős feladatai az óvodában:

  • Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvónők között. Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket. Feljegyzi a nyilvántartásába a gyermekekkel és a családdal kapcsolatos intézkedéseket és azok eredményességét. Ezt a feladatot a csoportos óvónőkkel végzi.
  • Amennyiben előfordul, folyamatosan ellenőrzi a nyilvántartásba vétel, illetve a megszüntetés okait.
  • Elősegíti a csoportvezető óvónők munkáját. Szükség esetén családlátogatást végez a csoportos óvónővel.
  • Tájékoztatót tart a lehetséges eljárásokról, módszerekről, szakmai fórumok alkalmairól.
  • Javaslatokat tesz a különböző segélyezési formákra, segít a segélykérelmek, környezettanulmányok elkészítésében.

 

Az óvodavezető gyermekvédelmi feladatai:

  • A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai felvételének biztosítása.
  • A problémák, tünetek felismerése.
  • Szakember, szakszolgálati segítség igénylése.
  • A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése.
  • A támogatások biztosítása, a támogatáshoz jutás segítése.
  • A Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi rendszer szakembereivel való
  • kapcsolattartás, együttműködés.
  • A gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változások figyelemmel kísérése.

 

 

MELLÉKLET

A nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2.számú  melléklete alapján készült

JEGYZÉK

a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről

 

 

A

B

C

D

1.

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

Óvodánkban rendelkezésre áll

2.

csoportszoba

gyermekcsoportonként 1

a csoportszoba alapterülete nem lehet kevesebb, mint 2 m2/fő

igen

3.

gyermekágy/fektető tároló helyiség

óvodánként  valamennyi gyermekágy tárolására alkalmas) csoportonként 1

 

igen

4.

tornaszoba, sportszertárral

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

A tornaszoba kialakítása kötelező.

 

igen

5.

logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában a logopédiai és az egyéni foglalkoztatókat külön kell kialakítani

-

6.

óvodapszichológusi helyiség

ha az óvodapszichológus alkalmazása kötelező óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában helyben alakítandó ki.

-

7.

játszóudvar

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben helyben kell kialakítani

igen

8.

intézményvezetői iroda

óvoda székhelyén és azon a telephelyen, amelyen az intézményvezető-helyettes, illetve tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettes alkalmazása nem kötelező 1

 

igen

9.

intézményvezető-helyettesi iroda

ha az óvodában intézményvezető-helyettes alkalmazása kötelező (székhelyen és telephelyen) 1

 

igen

10.

tagintézmény-,
intézményegységvezető-
helyettes

Ha az óvodában tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettes alkalmazása kötelező, székhelyen és telephelyen 1

 

 

11.

óvodatitkári iroda

ha az óvodában az óvodatitkár alkalmazása kötelező

óvoda székhelyén 1

Ha óvodában az Nkt. alapján az óvodatitkár alkalmazása kötelezően előírt, a feladatellátáshoz szükséges hely a tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi irodával közösen is kialakítható, ha azt a helyiség mérete lehetővé teszi.

igen

12.

nevelőtestületi és könyvtárszoba

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

A könyvtárszoba abban az esetben alakítható ki a nevelőtestületi szobával együtt, ha azt a helyiség mérete lehetővé teszi. A könyvtárszoba legalább 500 könyvtári dokumentum befogadására legyen alkalmas, az óvoda-pedagógusok felkészüléséhez.

 

13.

általános szertár/raktár

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

 

igen

14.

többcélú helyiség (szülői fogadásra, tárgyalásra, ünnepek megtartására alkalmas helyiség)

óvodánként (székhelyen vagy telephelyen) 1

 

óvodavezetői irodában valósul meg

15.

orvosi szoba, elkülönítő szoba

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Az orvosi szoba kialakítása, létesítése nem kötelező, amennyiben az óvoda-egészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint a gyermekek ellátása – aránytalan teher és többletköltség nélkül - a közelben található egészségügyi intézményben megoldható.

Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben helyben kell kialakítani.

igen

16.

gyermeköltöző

gyermekcsoportonként 1

Másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi.

Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában nem alakítható ki másik csoporttal közösen.

igen

összesen 5

17.

gyermekmosdó, WC helyiség

gyermekcsoportonként 1

(WC - nemenként 1)

Gyermeklétszám figyelembevételével.

Másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi.

igen

összesen 5

18.

felnőtt öltöző

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

amennyiben az óvodai csoportok száma több mint hat 2

A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek.

igen

összesen 2

19.

felnőtt mosdó

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

amennyiben az óvodai csoportok száma több mint hat 2,

vagy az óvoda épülete emeletes, szintenként 1

A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek.

igen

összesen 3

20.

felnőtt WC helyiség

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

amennyiben az óvodai csoportok száma több mint hat, vagy az óvoda épülete emeletes, szintenként 1

Alkalmazotti létszám figyelembevételével.

A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógy-pedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek.

igen

összesen 3

21.

felnőtt zuhanyzó

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek.

igen

összesen 2

22.

mosó, vasaló helyiség

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

 

igen

23.

szárító helyiség

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, ahol a szárító helyiség a mosó, vasaló helyiséggel együtt kialakítható.

igen

együtt van a mosó helyiséggel

24.

felnőtt étkező

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

 

-

25.

főzőkonyha

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Ott ahol a tervezési program szerint, helyben főznek.

-

26.

melegítő konyha

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

 

igen

 

27.

tálaló-mosogató

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

 

igen

28.

szárazáru raktár

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Ott ahol a tervezési program szerint, helyben főznek.

-

29.

földesárú raktár

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Ott ahol a tervezési program szerint, helyben főznek.

-

30.

éléskamra

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Ott ahol a tervezési program szerint, helyben főznek.

-

31.

karbantartó műhely

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában.

-

32.

kerekesszék tároló

óvodánként (székhelyen és telephelyen) szintenként 2

Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, ahol mozgáskorlátozott gyermekeket nevelnek.

-

33.

ételhulladék tároló

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

 

igen

34.

A fogyatékosság jellege szerint a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, tervezési program többet is előírhat.

 

 

 

 

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI

Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel

 

A

B

C

Óvodánkban rendelkezésre áll

1.

1. Csoportszoba

 

 

igen

összesen 5

2.

óvodai fektető

gyermeklétszám szerint 1

Mozgássérült esetén kemény ágybetétek, decubitus matrac egyéni szükséglet szerint; látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén védőszegély (rács).

igen

összesen 130

3.

gyermekszék (ergonomikus)

gyermeklétszám szerint 1

Mozgássérült, látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén állítható magasságú, lábtartóval és ülőkével.

igen

összesen 130

4.

gyermekasztal

gyermeklétszám figyelembevételével

Mozgássérült, látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes óvoda asztalok.

igen

összesen

5.

fényvédő függöny

ablakonként, az ablak lefedésére alkalmas méretben

 

Igen

összesen

6.

szőnyeg

gyermekcsoportonként, a padló egyötödének lefedésére alkalmas méretben

 

Igen

összesen

7.

játéktartó szekrény vagy polc

gyermekcsoportonként 2, sajátos nevelési igényű gyermek esetén további 1

 

Igen

összesen

8.

könyvespolc

gyermekcsoportonként 1

 

Igen

összesen

9.

élősarok állvány

gyermekcsoportonként 1

 

Igen

10.

textiltároló és foglalkozási eszköztároló szekrény

gyermekcsoportonként 1

 

Igen

11.

edény- és evőeszköz-tároló szekrény

gyermekcsoportonként 1

 

Igen

12.

szeméttartó

gyermekcsoportonként 1

 

Igen

13.

2. Tornaszoba

 

 

Igen

14.

tornapad

2

 

Igen

15.

tornaszőnyeg

1

 

Igen

16.

bordásfal

2

 

Igen

17.

mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő készlet

1

 

Igen

18.

egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

három gyermek egyidejű foglalkoztatásához

Ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermeket nevel; a pedagógiai programban foglaltak szerint.

-

19.

3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba

 

-

20.

a fogyatékosság típusának megfelelő, a tanulási képességet fejlesztő eszközök

 

A pedagógiai programban foglaltak szerint.

-

21.

tükör (az asztal szélességében)

1

 

-

22.

Asztal

1

 

-

23.

Szék

2

Egy gyermek, egy felnőtt.

-

24.

Szőnyeg

1

 

-

25.

játéktartó szekrény vagy könyvek tárolására is alkalmas polc

1

 

-

26.

4. óvodapszichológusi szoba

Gyermeklétszám szerint

 

-

27-.

Asztal

1

 

-

28.

Szék

4

 

-

29.

Szőnyeg

1

 

-

30.

Könyvek, iratok tárolására is alkalmas polc

1

 

-

31.

5. Játszóudvar

 

 

 

32.

kerti asztal

gyermek-
csoportonként 1

 

Igen

33.

kerti pad

gyermek-
csoportonként 2

 

Igen

34.

Babaház

gyermek-
csoportonként 1

 

Igen, 2

35.

udvari homokozó

gyermek-
csoportonként 1

 

Igen, 2

36.

Takaróháló

homokozónkként 1

A homokozó használaton kívüli lefedéséhez.

-

37.

mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök

V. rész szerint

 

 

38.

6. Intézményvezetői iroda

 

 

Igen

39.

íróasztal és szék

1-1

 

Igen

40.

tárgyalóasztal, székekkel

1

 

Igen

41.

Telefon

1

 

Igen

42.

Fax

1

 

-

43.

Könyvszekrény

1

 

Igen

44.

Iratszekrény

1

 

Igen

45.

Elektronikus adathordozó szekrény

1

 

-

46.

számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal

1 felszerelés

 

Igen

47.

számítógépasztal és szék

1-1

 

-

48.

7. Intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi, óvodatitkári iroda

 

Óvodatitkári iroda

49.

(a felszerelések feladatellátás szerint helyezhetők el)

 

 

50.

íróasztal és szék

1-1

 

Igen

51.

Iratszekrény

1

 

Igen

52.

Telefon

1

Közös vonallal is működtethető.

Igen

53.

számítógépasztal és szék

1-1

 

Igen

54.

számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal

1

 

Igen

55.

8. Nevelőtestületi szoba

 

 

-

56.

fiókos asztal, ami egyben eszköz előkészítő munkaasztal is

pedagóguslétszám
szerint 1

 

-

57.

Szék

pedagóguslétszám
szerint 1

 

-

58.

könyvtári dokumentum

500

Az óvoda-pedagógusok felkészüléséhez.

-

59.

Könyvszekrény

2

Legalább ötszáz könyvtári dokumentum tárolásához alkalmas legyen.

-

60.

Fénymásoló

1

 

Óvodatitkári szobában

61.

Tükör

1

 

-

62.

9. Többcélú helyiség

 

 

-

63.

tárgyalóasztal székekkel

1

 

-

64.

10. Orvosi szoba, elkülönítővel

berendezése, felszerelése a vonatkozó jogszabályban előírtak szerint

Amennyiben az óvoda-egészségügyi szolgálat az óvodában megszervezett, biztosított.

Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, helyben biztosítva.

-

65.

11. Gyermeköltöző

 

 

 

66.

öltözőrekesz, ruhatároló, fogas

gyermeklétszám figyelembevételével

öltözőrekeszen belül elkülönített cipőtároló

Igen

67.

Öltözőpad

gyermeklétszám figyelembevételével

 

Igen

68.

12. Gyermekmosdó, WC helyiség

 

 

 

69.

Törülközőtartó

gyermeklétszám figyelembevételével

 

Igen

70.

Falitükör

mosdókagylónként 1

 

Igen

71.

rekeszes fali polc (fogmosótartó)

gyermeklétszám figyelembevételével

 

Igen







 

Tisztálkodási és egyéb felszerelések

A

B

C

Óvodánkban rendelkezésre áll

1.

egyéni tisztálkodó szerek

gyermeklétszám szerint 1

fésű, fogkefe, fogmosópohár

Igen

2.

tisztálkodó felszerelések

mosdókagylónként 1

ruhakefe, körömkefe, szappantartó

Igen

3.

Fésűtartó

csoportonként 1

 

Igen

4.

Törülköző

felnőtt és gyermeklétszám szerint 3-3

 

Igen

5.

Abrosz

asztalonként 3

 

Igen

6.

Takaró

gyermeklétszám szerint 1

 

Igen

7.

ágyneműhuzat, lepedő

gyermeklétszám
szerint 3-3

 

Igen

Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel

 

A felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök

 

 

A

B

Óvodánkban rendelkezésre áll

1.

szennyes ruha tároló

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

igen

2.

mosott ruha tároló

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Igen

3.

Mosógép

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Igen

4.

Centrifuga

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Igen

5.

Vasaló

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Igen

6.

Vasalóállvány

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Igen

7.

Szárítóállvány

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Igen

8.

Takarítóeszközök

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Igen

9.

kerti munkaeszközök, szerszámok

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1-1

Igen

10.

Hűtőgép

óvodánként 1

Igen

11.

Porszívó

óvodánként 1

Igen

V. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK

 

A

B

C

Óvodánkban rendelkezésre áll

 

1.

1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszközfajtánként)

 

2.

különféle játékformák (mozgásos játékok, gyakorló, szimbolikus, szerepjátékok, építő-konstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás, bábozás, barkácsolás) eszközei

gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

csoportszobai és udvari eszközök külön-külön

Igen

 

3.

mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

csoportszobai és udvari eszközök külön-külön

Igen

 

4.

ének, zene, énekes játékok eszközei

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

az óvoda pedagógiai programja szerint

Igen

 

5.

az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei

gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

az óvoda pedagógiai programja szerint

Igen

 

6.

értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök

gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

az óvoda pedagógiai programja szerint

Igen

 

7.

ábrázoló tevékenységet fejlesztő, eszközök

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

az óvoda pedagógiai programja szerint

Igen

 

8.

a természeti-emberi-tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

az óvoda pedagógiai programja szerint

Igen

 

9.

munka jellegű tevékenységek eszközei

gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

az óvoda pedagógiai programja szerint

igen

 

10.

2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök

 

 

 

11.

Televízió

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

 

Igen

 

12.

magnetofon/CD lejátszó/hangfalak

három csoportonként 1

 

Igen

 

13.

diavetítő vagy projektor

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

 

Igen

 

14.

Vetítővászon

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

 

Igen

 

15.

hangszer (pedagógusoknak)

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

az óvoda pedagógiai programja szerint

Igen

 

16.

hangszer (gyermekeknek)

gyermek-
csoportonként, a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

az óvoda pedagógiai programja szerint

Igen

 

17.

egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő óvodában; az óvoda pedagógiai programja szerint

Igen

 

18.

projektor vagy írásvetítő

1

 

Igen

 

 

Nevelési Programunkhoz kiegészítésként ajánlott eszközök jegyzéke

  • Az udvar füves, fás legyen. Virágos, tágas, ahol a gyerekeknek is van kis kertjük, babaházuk, minden nap felásott, megforgatott homokozójuk. Nagyon jók a tájjellegű, ügyességfejlesztő, fából, kötélből készült játékszerek. Az autógumik, vasmászókák csúnyák, ridegek, távolítsuk el őket. Sövénnyel szegélyezett labirintus, füves, kavicsos, aszfaltozott vagy téglával kirakott játszóhely, az udvari játékok tárolására szolgáló kamra szükséges. A bújócska, fogócska, labdázás, porba rajzolás, homokozás - vizezés (sározás), babázás, rollerezés, biciklizés, körjátékozás, beszélgetés, mesehallgatás tágas vagy intimitást árasztó helye is ösztönzi a gyerekeket az efféle játékokra.
  • Az épületben nagy, tiszta (nem befestett és kidíszített!) ablakok, puha szőnyegek, szép növények, gyerekrajzok, egy-két jó ízléssel kiválasztott dísztárgy (a helyi népművészet régebbi vagy újabb darabjai), lekerekített sarkú fenyőbútorok, egymásba illeszthető köralakban is összerakható asztalok, alacsony polcok, kuckós berendezés, puha párnák, báránybőrdarabok ("szőranya"!), az óvónéni mesélő karszéke, szép, megvilágított, mindig tiszta akvárium, a zsúfoltság elkerülése teheti otthonossá a csoportszobát. A bútorok egyben játékszerek is. A bordásfal, a hempergő sarok is jó szolgálatot tesz.
  • Az étkezéshez porcelán, üveg, rozsdamentes edényeket használjunk. A zománcos tálak, alumíniumkanalak ideje lejárt. Kis kenyérkosarak, szép tálcák, tiszta textil abroszok és minden alkalommal papírszalvéták egészítik ki a terítéket.
  • Az ágyneműt kéthetenként váltjuk, az óvodában mossák, vasalják a dajkáink.
  • Minden kisgyereknek legyen külön fiókja, zsákja, jellel ellátott tarisznyája, amibe személyes holmijait, kincseit gyűjti, otthonról hozott és maga készítette óvodai játékait, altatórongyát biztonságba helyezi.

 

A berendezést a következő tárgyak, játékszerek egészítsék ki:

  • Nagy, puha szőnyegek
  • 2-3 darab báránybőr
  • 4-5 fehér lepedő
  • 4-5 puha, pasztellszínű takaró
  • 3-4 nejlonlepedő a vizes, festékes, sáros játékokhoz. Festőköpeny (például az édesapák kiselejtezett inge)
  • összecsukható, mozgatható paraván, hordozható alacsony polc
  • 3-4 nagyméretű műanyag tál
  • 2 csecsemőfürdőkád
  • kisebb-nagyobb kosarak
  • zsákok
  • nagyméretű tetőtől-talpig tükör és kisebb lecsiszolt tükördarabok az építkezéshez
  • tyaház vesszőkosárból - kicsi, nagy
  • bőröndök, hátizsákok
  • esőköpeny, gumicsizma
  • akvárium
  • agyag, gyurma, kavicsok, kövek, termések, termények
  • selyem, bársony, csipke, szőrme anyagok, szép színű leplek, rongyoskosár, zsák
  • színes fonalak, madzag, filc, gyapjú
  • fóliák, tapadó színes papírok, krepp-papírok, dobozok
  • papír, rajzlap, festékek, viaszkréta (az alapszínek mellett arany és ezüst)
  • kis ollók
  • hangszerek, csengők
  • 2-3 babakocsi
  • színes, szép formájú edények a babaszobában
  • kis abrosz, seprűk, lapátok
  • 3 hintaló
  • seprűnyéllovak
  • mesei öltözékek
  • csecsemőápoló kellékek (pólya, pelenka, gumibugyi, cumisüveg, bili)
  • szőrös állatok: majmok, bárány, mackók, lovak, nyuszi, elefánt
  • sebb-nagyobb faállatok
  • szép, puha babák ruhatárral
  • babaszoba, konyhafelszereléssel
  • kirakós játékok
  • képes- és meséskönyvek
  • MINIMAT készlet
  • KÉPEK AZ ANYANYELVI NEVELÉSHEZ fólia képsor
  • LU-VÁROS építőjáték

 

 

A mozgásos játékokhoz szükséges eszközök:

  • Labdák, rongylabdák
  • kisebb-nagyobb karikák
  • farönkök, gerendák, hosszabb deszkák
  • roller, gólyaláb, hinta, híd
  • kis szőnyegek
  • dobozok
  • vékonyabb vastagabb kötelek, ugrókötelek
  • padok
  • babzsákok
  • tra, bordásfal
  • udvari mászókák, alacsony nyújtó, mászórúd, mászókötél, szegéllyel körülvett homokozók
  • mászásra alkalmas alacsonyabb élőfák

 

 

 

 

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

 

Nyilatkozatok

 

 

A Debreceni Református Kollégium Óvodája nevelőtestülete 2013. év augusztus hó 23. napján megtartott ülésén az óvoda Pedagógiai Programját 1-08.23/2013. (N.T.)                                határozatával  elfogadta.

 

…………………………………………                                     ……………………………………………

Virányiné Trapp Krisztina                                                        Kovács Zsuzsanna

nevelőtestület képviselője                                                 nevelőtestület képviselője

 

Debrecen, 2013. augusztus 23.

 

 

 

A Debreceni Református Kollégium Óvodájának Pedagógiai Programját a 2013. év augusztus hó 23. napján megtartott nevelőtestületi ülésén az óvodavezetője 1-08.23/2013. (N.T.)/1-Iv. határozatával  jóváhagyta.

 

 

Debrecen, 2013. augusztus 23.

 

………………………………………………

Ph.                                Feketéné Kavisánszki Györgyi

óvodavezető

 

 

 

 

 

 

A Debreceni Református Kollégium Óvodájának Pedagógiai Programját a fenntartó Tiszántúli Református Egyházkerület Elnöksége…………………………………….számú határozatával jóváhagyta.

 

Debrecen, 2013…………………….

 

Ph.                              ……………………………………………..

Dr. Bölcskei Gusztáv

püspök